Balfül podcast - üzlet és technológia csak lazán

Rögtönöztünk egy gyors beszélgetést arról, hogy mi a helyzet, kit mi foglalkoztat mostanában, aztán ez lett belőle: Először is Misi elmeséli az American Superconductorrel kapcsolatos élményeit, aztán beszélgetünk kicsit az örökzöld zöldülés témáról, hogy miért vannak beütve az osztalékrészvények, tartunk-e kötvényeket és végül, de nem utolsó sorban, hogy Levinek, hogy nem lett tulajdonrésze (vagy mégis?) a román Hidroeletricában.

A mai adásunk vendége Henrik Gergely az iBanFirst munkatársa, aki kiváló holland kisüzemi sörökkel örvendeztetett meg bennünket (ezúton is köszönjük - Gergő, gyere máskor is!). Gergőék profilja a KKV méretű cégeknek nyújtott treasury szolgáltatások, amivel a sima devizaváltáson és nemzetközi utalásokon túl szofisztikált kockázatkezelési megoldásokat nyújtanak. A fő célcsoport azon vállalkozások köre, ahol különböző devizákban keletkeznek kötelezettségek és kintlevőségek, ezáltal fontos az árfolyamkockázat valamilyen szintű kezelése. Ha nem tudod, mi az a double barrier devizaopció, akkor hallgasd meg az adást!

A mai adásukban Péterrel beszélgetünk, aki saját számlás elektromos áram kereskedéssel foglalkozik. A beszélgetés során beavat minket ennek az átlagemberektől elzárt piacnak a rejtelmeibe: megtudhatjuk egyáltalán milyen termékek léteznek, mi ezek között a különbség, és hogy lesz egy tőzsdei kontraktusból lámpafény az otthonunkban. A beszélgetés során szóba kerül még az európai energiapolitika, villanyautózás, és sok-sok technikai részlet.

Kipróbáltunk valami újat: Filmekről beszélgetünk, méghozzá olyan filmekről, amelyekben valahogyan megjelenik a Wall Street, vagy a tőzsde világa. Mivel egyikünk sem túl nagy esztéta, nézzétek el nekünk, hogy nem megyünk bele komoly műfaji elemzésekbe! Ja, és az adás felvétele közben elkészül egy keksztekercs is.

A mai adásban egy korábban már megismert vendéget hívtunk vissza. Tamás egy nagy autóipari beszállítónál dolgozik az autókba épített szenzorok által gyűjtött adatok neurális hálóval történő feldolgozásán. Elsőkézből tud nekünk értékes információkat adni arról, hogy egyáltalán hogy működik ez a technológia és milyen kihívásokkal kell szembenéznie az egyes autógyártóknak, ha önvezetés fejlesztésére adnák a fejüket. Egyáltalán életképes a technológia akkor is, ha túllépünk a vezetéstámogató rendszerek limitáltságán és a teljes, valódi (level 5) önvezetésről beszélünk? Meglátjuk...

Ebben az adásban elbúcsúztatjuk 2022-t. Kinek mi jut eszébe az évről és kinek milyen gondolatai vannak az előttünk álló évre vonatkozólag. Volt itt idén minden: háború, kamatemelés, ársapkák, infláció, de szó lesz az adásban a korábban már előkerült földgáz tradingről (az emlegetett cikk: https://tinyurl.com/2rj72nzd), és ami ennél is sokkal érdekesebb mindenféle osztalék formájában bevételt teremtő kötvényalapról is. A végére még befért az OpenAI, ami mint kiderült nem más, mint Elon Musk egyik biznisze. Gondoltátok volna? Sőt, természetesen nem maradhatnak ki a jövő évre vonatkozó várakozások sem.

Itt a Balfül novemberi adása, ahol jó hangulatban, de csapongunk a témák között. Az adás Kanadásnak indult, de hamar kiderül, hogy nem az lesz. Beszélünk a csütörtöki tőzsdei rallyról, aztán arról, hogy ki mit miért nem vásárol Black Friday-en, majd átkanyarodunk Leviék külföldi terveire. Természetesen lesz még tőzsdei kontent, földgáz trading és a végén belefért egy kis Elon Musk / Mark Zuckerberg alázás is. Tartsatok velünk!

Kellemetlen dolog arra ébredni, hogy álmodban Facebook (bocsánat, Meta) hirdetéseket vásároltak a bankkártyádról. De ha ezt még meg is fejelik azzal, hogy ezt gyakorlatilag sehol sem tudod jelezni, na az az igazi ébresztő a kávé helyett is. Márpedig Misivel éppen ez történt. Ráadásul még az oldalunkat is "ellopták". De ez csak az adás felütése, mert beszélgetünk még természetesen tőzsdéről, gazdaságról is, sőt a végén mindenről ami sárga.

A mai adást repjegyekkel indítjuk és megkarcoljuk a légitársaságok könyveinek felszínét: Miért terjeszkedik ilyen agresszíven a WizzAir a nehéz időszakban és miért lízingeli vissza az újonnan vásárolt gépeit? Mi történt a Lufthansával? Mi van a konténeres hajós piacon? Aztán kinézünk a kínai cégekre, elsősorban az Alibabára fókuszálva az utóbbi hónapok eseményeinek fényében. Lesz egy kis Atalassian, IBM, végül pedig az amatőr befektetők egyik legfontosabb tudásforrásáról, a Seeking Alpháról is váltunk pár szót.

Hát igen... Levi visszatért, úgyhogy ezt az adást most kihasználtuk arra, hogy csak úgy beszélgessünk bármiféle téma nélkül. Kicsit mint a régi szép időkben. De nyugi, lesz azért szó értelmes dolgokról is. Szerintetek miért vesznek meg minden hülyeséget a Vaterán, meg a Jófogáson? Ti eladjátok a felesleges cuccaitokat, vagy raktároztok? Próbáltatok mostanában autót venni? Az infláció mindenhol ott van, de mit tehetnénk? Ilyesmikről lesz szó, meg még egy csomó hülyeségről.

Ismét vendégül hívtuk Norbi barátunkat, aki blokklánc témakörben írta az MBA dolgozatát és segít nekünk kicsit tisztába tenni, hogy mi történik most ebben a világban. Lesz szó az Ethereum platform gázárairól, az alternatív blokklánc platformokról és az NFT őrületről is.

Borítókép: Banksy festményének elégetése NFT-ként: https://www.youtube.com/watch?v=C4wm-p_VFh0

A mai adásba két korábbi vendéget hívtunk meg, akik mindketten az űriparban dolgoznak, de más-más területen. Félig-meddig laikusoknak szóló, de szakmaiságot sem nélkülöző beszélgetésnek lehettek fültanui a műholdtervezés, kilövések managelése, és mindenféle egyéb témában, ami az űriparhoz kapcsolódik.

Ti foglalkoztok vele, hogy milyen devizában jegyzik a céget, amikor megvesztek egy papírt? Vajon kell-e ezzel foglalkozni és milyen esetekben lehet ennek jelentőssége?

Aztán beszélgetünk még a COVID tengeri hajózást megbolygató hatásairól, hogy hogyan lett vashulladék a jól működő hajókból és mi van az üres konténerekkel, amiket senki sem visz sehova.

Miért nem tőzsdézik a magyar? Misi írt egy cikket erről a CapitalBlogra, amit végülis nem beszélünk meg, mert valahogy a készpénzhasználatra terelődött a szó. Így megy ez :) Végezetül néhány tőzsde sztori a világ másik feléről: fókuszban ezúttal Ausztrália és a kínai ADR-ek.

Tudtátok, hogy ha az emberiség a mai gyorsuló ütemben generálja tovább az adatot, akkor néhány száz év múlva már a világ összes atomja sem lenne elég adatot tárolni? Ma még bőszen használjuk a nagy szolgáltatók felhős tárhelyeit, de mi lesz, ha mindennek vége, mert már egyszerűen nincs hová letenni a sok petabyte-nyi 4K-s cicás videót? Beszélgetünk az alternatívákról és egy érdekes decentralizált tárolási megoldásról, a fejlesztőknek szánt Storj projektről.

A mai adást azzal kezdjük, hogy az öreg Warren Buffet és hű harcostársa Charlie vajon értik-e az új idők szeleit. A bitcoinról alkotott markáns véleményük alapján nem igazán. Vagy talán a végén még nekik lesz igazuk? Ki tudja! 

Beszélgetünk még a tech cégek gyorsjelentéseiről, piaci hangulatról, jól és rosszul időzített trade-ekről, valamint azokról a problémákról, amikkel előbb utóbb minden kereskedő szembetalálja magát. 

Egy nem mindennapi karrierváltás történetét ismerhetitek meg a mai adásban. Koreny Dóri volt a vendégünk, aki először elvégezte az orvosi egyetemet, majd úgy döntött a magyar egészségügy viszonyait hátrahagyva egy merész fordulattal programozónak áll. A Codecool képzése után egy olyan munkahelyen találta magát, ahol az orvosi pályán szerzett ismereteit is kamatoztathatja. Mindemellett festőművész, és nem utolsó sorban anyuka is. Ismerjétek meg!

Egy korábbi epizódban már boncolgattuk a kávé ökonómiáját, de mivel akkor mi nem értettünk hozzá, most szereztünk nektek valakit, aki ért. Vendégünk Peics Kitti, aki többször járt már kávéültetvényen, ismeri a szakma csínját-bínját. Elmeséli az utat a kávébabtól a norvég elosztón keresztül egészen a csészéig. 

Vajon mit tud a Tesla, amit más nem? Egyáltalán van ilyen? A Tesla fanok nyomják fel a részvényárfolyamot, vagy valóban van valami a sztoriban? Autóipari szakértőnk segít megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy tulajdonképpen mi mindent csinál a Tesla, hol lehet előnye a versenytársakhoz képest, és egyltalán logikus dolog-e csak autóipari cégként gondolni rá, vagy annál azért sokkal több?

Beszélgetünk gyártástechnológiákról, akksikról, a kínai gyárépítésről, energetikai fejlesztésekről, és természetesen végül a részvényárfolyamról is? Olcsó? Drága? Hallgasd meg az adást, aztán döntsd el!

Gondolkoztatok már azon, mi történik, amikor lehúzzátok a WC-t? Mi sem... De szerencsére itt van velünk Lőrinc, aki elmondja miért nem szabad lehúzni a nedves törlőkendőt, hogy mégis mi történik a hálózaton, mire a víz eljut a szennyvíztelepig, valamint nagy vonalakban hogyan tisztul meg, hogy aztán a Dunán kersztül újra a csapba kerüljön. Aztán lesz szó egy kicsit a technológiákról és az üzleti oldalról is: Milyen cégek vannak jelen ebben az iparágban, mik az aktuális legmenőbb fejleszések és milyen irányba tart a víz-ipar úgy egyáltalán?

Íme az előző heti epizód folytatása, a TOP10 (vagy 9), ahol nem a Tesla nyert, de amúgy mégis. Olyan cégekről lesz itt szó, mint a közönségkedvenc Amazon, Tesla, Nvidia, satöbbi. Kifejtjük miért nincsenek veszélyen az olyan óriások, mint az Amazon, Google, vagy Facebook, akiknek a darabolásával oly szívesen riogatják a befeketőket már évek óta. De lesznek itt lítiumos ETF-ek, mindenféle más alapok, mikrohitelezés, szuperszónikus utazás és egyéb agymenések. Majd végül Bandi bölcsességével zárjuk az adást, amiből kiderül, hogy nem az út a hosszú, hanem az időnk a kevés. Tartsatok velünk!

A mai epizódban végigmegyünk, virtuális alapunk, a BalFund első éves teljesítményén. Lesznek itt kisebb bukók, és nagyobb nyerők, valamint ezt-azt el is adunk. BP, Deutsche Bank, SAP, PayPal, US Steel, Disney, Cloudera, MasterCard, Teva és még sokan mások. Ki miben hisz, és miért? A jövő heti adásban pedig jövünk vissza a TOP 10-zel!

Első és legfontosabb: Levi visszatért! (De csak egy kicsit.) Szóval sok idő után az eredeti felállásban hallgathattok minket, amikor is arról beszélünk, amiről csak akarunk, mert még a témát sem beszéltük meg előre. (Mi másról lehetne tehát szó, mint a piacokról?!)

Beszélgetünk a robinhoodos srácok inváziójáról, akik fogalmatlan ügyleteikkel teleszemetelik a világ order bookjait, valamint arról, hogy ez tényleg akkora probléma-e. Aztán lesz szó az olajcégek lejtmenetéről, és az elektromos autók térnyeréséről (egy kis Teslázás mindig belefér). A piacon mostanában divatos SPAC-ek megjelenéséről, és végül, de nem utolsósorban, hogy miért nem várunk (nagy) esést az elnökválasztás közeledtével.

A mai epizódban ismét itt van velünk Márton, akit anno a Nokia 5G-s és AI-os problémáiról faggattunk. Mint kiderült Márton és Misi közös hobbin osztoznak, ami pedig nem más, mint a repülés, így úgy gondoltuk felveszünk Nektek erről is egy beszélgetést - a csapongó Balfül-stílusba simán belefér. Ha szeretnétek kipróbálni a repülésnek ezt a formáját, dobjatok egy üzit, és a COVID elvonultával Misi leszervez nektek egy sétarepülést Farkashegyen ;)

Egyszer már készítettünk adást az űripar érdekességeiről, de a visszajelzésekből ítélve a téma egyrészt megmozgatott Titeket, másrészt pedig bőven van még benne tartalék, úgyhogy úgy döntöttünk, visszatérünk rá. Szóval itt van velünk Gábor, aki műholdakkal foglalkozik és rengeteg érdekes sztorit mesél nekünk az ESA (Európai Űrügynökség) háza tájáról, és mindenféléről, ami még a háttérben történik mostanában. Lesz szó Elon Musk műholdas agymenéséről, és még sokminden másról is.

Portfolió válságállósítás közben jött az ötlet, hogy bár a légiközlekedést padlóra küldte a COVID, így is lehetnek olyan részvények a szektorban, amiket talán már most is érdemes lehet vásárolni. Átbeszéljük a repüléshez kapcsolódó piacot Dél-Amerikától a sarkkörig. Fapadossal ingázó dolgozók és a harmadik világ leendő utasai is szóba kerülnek.

Szokás szerint nem ajánlunk senkinek semmit kereskedési céllal.

A mai adásban vendégünkkel, Buda Lorinával feltárjuk miként kebelezi be Kína a világot, és elsősorban Afirikát. Lorinával megbeszéljük, hogy Kína az akkor most diktatúra-e, vagy kapitalista ország. Egyáltalán a kettő csak a mi fejünkben zárja ki egymást? Aztán lesz szó Afrika aktuális problémáiról, és a kínai térnyerésről a régióban. 

Közkívánatra megpróbáljuk közérthetően felvázolni, hogy hogyan lehet egy matematikai konstrukcióból kereskedhető pénzügyi terméket kreálni, és mire jó ez az egész. A híres-hírhedt VIX indexről (a.k.a. félelem index, fear&greed gauge) talán már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy mit és hogyan mér pontosan. A volatilitás kereskedése egy eléggé egzotikus területnek számít a befektetések világában, és ha valaki nem kvantitatív pénzügyekkel foglalkozik, valószínűleg sosem lesz hozzá köze. Ettől még a mélységek iránt érdeklődőknek igazi inyenc fogás lehet a mai adás, reméljük sikerült érthetően bemutatni miről van szó.

Üdv mindenkinek a Balfül podcast első remote adásában! Folytatjuk azon adások sorát, amik témáját Ti dobtátok be javaslatként: az okos város koncepcióról, vagy ún. smart city-kről lesz szó. Mik ezek, mi tartozik az okos város definíciója alá és milyen kihasznált vagy kihasználatlan lehetőségek vannak még a technológiában. Vannak-e városok, ahol sikerrel valósultak meg okos város programok, ami megkönnyítik a városlakók életét. A hang olyan amilyen, de a karanténból erre futja (a következő adásra megígérjük javítunk rajta).

Közkívánatra visszahívtuk Norbit, akit már hallhattatok az AWS-adásban, amikor is az Amazon felhőszolgáltatásáról mesélt nekünk. Mivel pályájának nagy részét az SAP-nál töltötte, indokoltnak éreztük, hogy ismét elhívjuk körünkbe. Norbi elmeséli nekünk, hogyan alapította meg az SAP-t 1972-ben néhány német úriember, majd hogyan fejlődött a cég, napjaink egyik legnagyobb vállalati szofverekre specializálódott vállalatává. Megtudhatjuk milyen kihívásokkal találta szemben magát a cég az évek során, és hogyan tud megfelelni a legújabb idők kihívásainak.

Úgy tűnik a COVID-19, vagy közismertebb nevén a koronavírus pandémia elhozta, amit mindenki évek óta várt már: vége a történelem eddigi leghosszabb bikapiacának. Oké, de mi lesz most? Egyáltalán beszélhetünk válságról, vagy ez csak egy nagyobbacska korrekció? Mitől lesz egy piaci pánikból válság? Felvázolunk egy worst-case scenáriót, amire reméljük nem kerül sor. Mik azok a veszélyek, amik még előttünk állnak, és hogyan lehetünk legalább részben felkészülve egy elhúzódó eső időszakra? Melyek azok a vállalatok, amik profitálhatnak ebből a nehéz időszakból, és milyen mutatókat érdemes figyelni, ha meg akarjuk őket találni? 

Tanuljatok a mi hibáinkból, mert néhányat megosztunk veletek! Aztán ütköztetjük a véleményeket a spekuláns kontra buy&hold témakörben: shortoljunk-e, vagy inkább majd csak vegyük meg az olcsó papírokat, amikor elült a vihar? Milyen eszközök állnak rendelkezésedre, ha védeni szeretnéd a portfóliódat? Hedging for dummies. 

Érdekes időket élünk, ez egészen biztos. Ja, és mossatok kezet!

Az adásban a hét legfontosabb eseményeiből szemezgetünk: Szegény forint a leggyengébb gyerek a régiós játszótéren, szóval ütik is rendesen. Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy mégis miféle biznisz ez a híres-hírhedt carry trade, amikor devizapárok kamatkülönbségein keresnek nagybefektetők. Aztán volt a héten egy meglepően magas inflációs adat (az adásban helytelenül 5,7% hangzik el a 4,7% helyett).

Az utóbbi időben elő-előkerül a Revolut ügyfelek legújabb "szívatása", amikor is készpénz felvételként könyvelték el bizonyos bankok bizonyos esetekben a Revolut számla feltöltését. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a felügyeleti szervek és szabályozók fontosságára, valamint az Országos Betétbiztosítása Alapra.  Aztán megbeszéljük, hogy mi az az ESG és valójában mennyire zöldek az ilyen alapon környezetbarátnak titulált befektetések. Ez is csak egy újabb példája a greenwashingnak, vagy tényleg van értelme? Dióhéjban megbeszéljük, hogy mi is az a közeledő Bitcoin halvening, de erről valószínűleg lesz egy egész adás majd valamikor a jövőben.

Végül pedig két cég pár mondatban: Új CEO-ja van a BP-nek, aki első beszédében máris karbonsemlegessé akarná tenni a cégét, ami azért lássuk be, egy olajtársaság esetén, nem kis vállalás. A másik alany pedig Misi egyik kedvence, a Deutsche Bank, ami talán kifelé mászik a gödörből. Vagy mégsem?

A jubileumi 50-edik adásban közkívánatra mondunk pár szót a Tesla részvényről (a keddi állapotok szerint), majd átkanyarodunk az eredeti témánkra, ami nem más, mint a személyes pénzügyek, méghozzá tudatosan. Megnézünk pár kiadáskövető alkalmazást, úgy mint a Koin, vagy a Wyze. Beszélgetünk banki integrációkról, PSD2-ről, de főleg hogy egyáltalán miért fontos ez az egész kiadáskövetősdi. Nem csak pénzt keresni érdemes okosan, de költeni is.

A mai rendhagyó epizódból megtudhatjátok, hogyan leplezik le mindenféle adatgyűjtő eszközökkel és Exceltáblákkal felvértezett újságírók politikusaink és gazdasági elitünk ÁTLÁTSZÓ trükkjeit (bocs, nem bírtam ki).

Galambosi Eszter és Bátorfy Attila a vendégeink, akik kis hazánk egyik legismertebb oknyomzó műhelye, az atlatszo.hu​ munkatársai. Elmesélik nekünk, hogy működik a munka az Átlátszónál, milyen eszközökkel és módszerekkel göngyölítenek fel egy-egy sztorit, és időnként milyen ádáz harcot vívnak közintézményekkel az elvileg közérdekű adatok kiadásáért. Attiláék elmesélik az ominózus, Mészáros Lőrinc jachtozásáról írt kémfilmbe illő leleplező cikk születését.

A műsor második felében hallhattok az adatfeldolgozásra, valamint vizualizációra használt szoftverekről és technikákról, valamint az Atlo​ nevű vizualizációs spin-offról is.

A mai adásban a fellegekbe repülünk: Egy cloud architekt segítségével megpróbálunk ízelítőt kapni abból a rengeteg technológiából, amit az Amazon az elmúlt években mindenki számára elérhetővé tett saját felhő alapú infrastruktúrája segítségével. Megbeszéljük mi az a cloud, és mikor éri meg egy cégnek erre a technológiára váltania. Vajon problémát jelent-e a felhőszolgáltatók terjedésével az interneten megjelenő centralizáció, vagy ez is egy olyan témakör amikor a kényelemért cserébe biztonsággal kell fizetnünk?

Mitől fair trade a kávé, amit a Cafe Freiben iszol? Egyáltalán jó dolog-e a fair trade, vagy ez egy csúf beavatkozás a vad kapitalizmusba? Kik termelik meg a kávét és miért? Befeketetői szemmel van benne fantázia? Mit gondolunk a lelketlen kávézóláncokról? A címben szereplő borzalmas szóviccért ezúton is elnézést kérünk!

Az év elején komoly visszhangot váltott ki, hogy mindkét nagy tech óriás változtat a milliók (milliárdok) által használt csevegő szoftverein: A Google egyszerűen kivezeti, valamint fizetős szolgáltatások felé tereli a felhasználóit, a Facebook pedig összevon szolgáltatásokat, aminek végső soron úgyis a privacy látja kárát. A műveletekről egyelőre nem sokat lehet tudni, de amit igen, azt megbeszéljük, a maradékot meg megpróbáljuk kitalálni.

A Google háza táján amúgy is bűzlik valami a Project Maven botrány kirobbanása óta. A céges kultúra gyökeres megváltozásáról, mindenféle szervezeti botrányokról, valamint a transzparancia csökkenéséről beszélnek az elemzők és az egykor alkalmazottak is - közöttük felsővezetők. Nemrég pedig a két alapító, Sergey Brin és Lerry Page is elhagyta a vállalatot.

Shoshana Zuboff nemrég megjelent könyve (The Age of Surveillance Capitalism) kapcsán beszélgetünk még megfigyelési botrányokról, valamint, hogy mennyire vagyunk akár tudtunkon kívül is kiszolgáltatva az alternatív adatainkból (pl. helyadatok, érdeklődési körök, lehallgatás, stb) pénzt csináló cégeknek. Még a Pokémonokban sem bízhatunk.

Egy Balfül podcast hallgató, Balogh Dávid volt a vendégünk, aki a nulláról épített marketingügynökséget itthon. A vállalkozás indulása körüli nehézségek mellett kőkemény belsős infókat is megosztott velünk a Facebook hirdetések világából. Kiderült, hogy a Facebook algoritmusa ma már jobban targetálja a hirdetők célközönségét, mint maguk a cég munkátarsai. Honnan tudja a Facebook hogy mi érdekel, ha soha nem adtad semmi jelét? Miért nehezebb átverni az algoritmust mint néhány évvel ezelőtt? Hogyan leplezi le a Facebook Pixel az online identitásunkat? Ha a másik oldalon állsz és hirdetni szeretnél, akkor hogyan fogj bele a Facebook hirdetési kampányodba? Mikor van értelme ügynökséghez fordulni és hogyan tudod felismerni a gyanús marketinges ajánlatokat?

A mai egy meglehetősen technikai adás lett, ahol először is megbeszéljük, milyen változásokat hozott a Budapesti Értéktőzsdén a Xetra T7-es verzió bevezetése. Innen aztán átnyargalunk a határidős piacok felé, és megbeszéljük mi a fenét jelentenek az opciók, future kontraktusok, a contango és a backwardation, valamint hogyan lehet ezeket kihasználni, ha van az embernek kéznél egy tankerhajó. (Az adásban nem tertünk ki rá, de a tankerekkel kapcsolatban a szállítmányozás is köthető határidős kontraktusként.) Aztán lesz itt még szó a piaccsinálókról, spreadekről, kereskedési díjakról, és a végén kicsit belenyalunk a nagyfrekvenciás kereskedésbe is, legalábbis annyira, hogy van ilyen is.

Volt az Indexen egy új cikk egy nem új jelenségről, mi meg jól összevesztünk rajta, hogy ez a boomerezés valid dolog-e: A II. világháború után született generáció valóban leuralta a világot, vagy ez csak egy rossz sztereotípia, amit felkapott a jó öreg internet? Segítsetek eldönteni, hogy vajon tényleg az van-e, hogy a mai 60-as generáció nem engedi pozícióba a fiatal X, Y, Z generációt! Azok meg jobb híján elmennek startupperkedni, amiből éhenhalnak. Vagy mégsem? 

Tényleg elárasztották a bullshit jobok a multi világot, vagy ezt csak azok az Excelhuszárok terjesztik, akiknek savanyú a szőlő? Egyáltalán mitől számít egy munka céltalannak? Fontos a valódi értékteremtés, vagy tökmindegy, csak fussa a lakáshitelre? A Tesla meg a környezettudatosság jegyében kijött egy soktonnás, acél batárral, amit nyugodtan lehet fegyvernek tekinteni egy civil sofőr kezében. A termék értelmetlen, a marketing viszont kétség kívül zseniális. 

De lesz itt még Brain Bar, IKEA és Christine Lagarde is. A szokásosnál csapongóbb, de annál is izgalmasabb kontent.

A mai epizód a fekete arany köré koncentrálódik. Első témánk a világ legnagyobb cégének titulált Saudi Aramco olajvállalat tervezett nyilvános részvénykibocsátása, valamint ennek kapcsán Szaud-Arábia nyitása a külföldi tőkebefektetők felé. A cég már évek óta készül az IPO-ra, de valami mindig közbejött. A szeptemberi infrastruktúra ellenni merényletek alaposan megrázták a céget, és ezzel együtt az olaj világpiaci árát is.

Beszélgetünk még a norvég állami olajalap pénzeiről, hogy a kitermelt vagyon kezelői mennyi különböző helyre, milyen kis részletekben képesek azt kihelyezni. Ha már Északi-tenger, szóba kerülnek még a sarkvidék eddig kiaknázatlan lehetőségei, a jégtörők fontossága, valamint, hogy az oroszok már itt is a spájzban vannak.

Az adás végén pedig pár érdekesség adatvezérelt világunkból: Tudtátok, hogy van egy cég, ami azzal foglalkozik, hogy műholdképek elemzésével próbálja megbecsülni a világ olajtartalékainak alakulását, majd az így kapott adatokat eladja befektetőknek? Az adat az új olaj ugyebár. Több olyan vállalkozás is létezik már, ami a világon folyamatosan keletkező elképesztő mennyiségű adat minnél gyorsabb és pontosabb feldolgozásával foglalkozik. Ha rengeteg értékes adaton ülsz, vagy adatvezérelt hedge fund létrehozásán gondolkozol, és még nem hallottál a Nasdaq Quandlről, mindenképp hallgasd meg az adást!

A mai adásban Szabó Péter, Salesforce-fejlesztő mesél nekünk arról, hogy mit is tud a Salesforce, és úgy általában mik azok a CRM rendszerek. Megbeszéljük a legalapvetőbb sales fogalmakat, mint opportunity, lead, account, cross selling és hasonlók. Beszélgetünk a cég történetéről, valamint, még az is kiderül, hogy mi köze  az Apple ma ismert AppStore-jának a SF történetéhez.

A mai adásban nem maradunk a kaptafánál, és mindenféle netes áruláshoz hasznos eszközről beszélgetünk. Hírlevél automatizmusok a MailChimptől, honlap a WordPresstől, fizetési szolgáltatás a PayPaltól, mikrofont az Audio-Technikától. Mikor és miért rendelünk valamit webshopból ahelyett, hogy bemennénk egy üzletbe? Mi a helyzet a Kickstarterrel? Nem mindig sikerül a pénzgyűjtő kampány úgy, ahogy elképzeltük. Végül levezetésként megnézzük a BalFundot, Misi pedig elmeséli, hogyan generálta ő egy bizonyos részvény egész napi forgalmát a Franfurti Értéktőzsdén, és hogyan lehet pénzt keresni a hong kongi tüntetéseken.

A mai adásban csatlakozott hozzánk Horváth Tamás villamosmérnök, aki korábban hardvertervek szoftveres verifikációjával foglalkozott, majd a pénzügyek felé fordult, és jelenleg a CEFA képzésén vesz részt. Ő mesél nekünk arról, hogy hogy néz ki egy microchip tervezése és gyártásba kerülése, mesél pár szót a Google-féle kvantumfölényről és a quantum computingról általában, végül pedig megtudjuk miért kezd egy mérnök pénzügyi alapkezelői tanfolyamra járni, hogy hol és merre tart a témában. Az itt-ott megjelenő hanghibákért elnézést kérünk!

Évek óta várjuk, mégsem jön, mi az? Hát a recesszió! Legalábbis a gazdasági újságírók azóta várják, hogy a 2008-2009-es válság után mindent túlszárnyaltak az árfolyamok. De úgy tűnik a medve azóta téli álmot alszik, úgyhogy itt valami turpisságnak kell lennie. Lehet ennek köze a quantitative easinghez? Egyáltalán mi az? Ezeket jól megbeszéljük.

Aztán lesz itt még szó greenwashingról, gilisztakakáról (Tom Szaky és a TerraCycle), a globális ruhaipar általi szennyezésről, valamint hogy miért fogyasztunk egy csomó mindent, amire nincs is szükségünk.

Amikor már a hármas metróban is az állampapírokat hirdető plakátok jönnek szembe, elgondolkozunk: Mikor lett ez a befektetési forma ennyire "lakossági"? Miért nem volt az eddig? Kinek és miért éri meg állampapírban tartania a megtakarításai egy részét? Milyen konstrukciók léteznek, és mik közöttük a főbb különbségek?

Ha eddig nem tudtad volna, mik azok az államkötvények és milyen fajtái vannak, most megtudhatod. Devizában eladósodni nem kell félnetek jó lesz.

Vajon normális dolog, ha egy nem különösebben innovatív ingatlanos cég sokmilliárd dollárt ér a kockázati tőkések árazása alapján? Olyan mintha a befektetők bizonyos esetekben minden kontroll nélkül öntenék a pénzt olyan sztorikba, amik mögött valójában semmi sincs. Olyan olcsó a pénz a világban, hogy már ennyire nincs hová tenni? A végén, ha IPO-ra kerül sor, a kisbefektetők szívják meg a nagyok azonnali kiszállását? Főleg ezekről lesz ma szó, néhány kitérővel.

A mai maratoni adásban Gergő mesél nekünk kínai kalandjairól. Egy hónap alatt 10 várost látogattak meg párjával. Megtudjuk mennyire fárasztó a konstans kultúrsokk, és hogyan működik a kínai egyéneket büntető, vagy épp jutalmazó állami pontrendszer. Gergővel végigjárjuk a kínai mainland megacityjeit, elmegyünk Tibetbe, valamint meglátogatjuk a vidéki rizsföldeket. A sztorik mentén megpróbáljuk feltárani Kína nyugati szemmel nézve idegen, vagy legalábbis különös világát. Pillanatképet kapunk az állandóan változó társadalom mindennapjairól - kultúráról, hozzáállásról, életről, valamint kibeszéljük mi mennyibe kerül, ha netán kedvet kapnátok egy hasonló triphez. Az adás vége felé beszélünk még a világváros Hongkongról, és a jelenleg is tüntetéseket kiváltó kínai ellentétről.

Levi felemlegeti a Revolut új szolgáltatását, amivel a METÁL ügyfelek már részvényeket is vásárolhatnak jutalékok nélkül.

Aztán ugrunk egyet a spórolás világába, és beszélgetünk egy kicsit a korai megtakarítás fontosságáról, valamint lehetőségeiről. Vajon érdemes-e beáldozni a legszebb fiatal éveinket a kamatos kamat oltárán? Egyáltalán csak így lehet fiatalon anyagilag függetlenné válni, vagy van más út? Van-e értelme a kiadások követésének, és ki milyen tanulságokat vont le belőle (Koin, Wyze.me és hasonlók).

Végül egy kanyarral kitárgyaljuk az állami és magánegészségügy közötti különbséget, és hogy micsoda logisztika van egy-egy veseátültetés mögött. Tartsatok ma is velünk!

A mai epizódban 10 percben kitekintünk a magyar Reddit bugyraiba, aztán Levi felvilágosít minket a kapitalizmus árnyoldalairól, és az ezekre választ adni próbáló modellekről. A világot nem váltjuk meg ugyan az adás végére sem, de reméljük gondolatébresztőnek azért megteszi.

Fenemód fragmentált és eklektikus Balfül epizód következik. Hollandiában kezdünk, ahol a kanálisok mentén Van Gogh Napraforgói és azok 17.500 eurós kópiái sárgállnak. A füvezésről valakinek eszébe jutnak az ETF-ek, úgyhogy gyorsan meg is beszéljük, hogy mik azok. Egy kis kanyar a tőzsdei hírek irányába, illetve, hogy ki hogyan informálódik, hogy aztán kikössünk egy PannErgy közgyűlésen.

Ja, és ha érdekel, hogy miért hívjuk sárgaháznak a bolondok házát, akkor mindenképp hallgasd végig az adást!

Már régen készülünk rá, hogy készítsünk egy bróker összehasonlító adást. Aztán tegnap az S&P500 története során először átlépte a 3000 pontot, ami végül arra motivált minket, hogy nekifussunk.

Nézzük miről lesz szó: Mi a különbség egy kereskedő és egy értékalapú befektető között? Egyáltalán mit jelent az értékalapú befektetés? Megbeszéljük mit jelentenek az olyan kifejezések, mint a kötés, order, stop-loss, tőkeáttétel, margin call. Kiderül majd mit csinál egy brókercég, és mi mennyibe kerül, valamint kezdőként milyen rejtett csapdákról érdemes tudni.

Végül pedig összehasonlítjuk a brokerchooser.com (#nemreklám) által ajánlott legnépszerűbb, hazánkban is sokak által használt szolgáltatókat, a SaxoBankot, az Interactive Brokerst, valamint a Degirot. Sose feledjétek a Dunning-Kruger-effektust, és ne vegyetek semmit, amiről nem tudjátok micsoda! Reméljük hasznotokra válik ez a beszélgetés.

Levi meglepetés témát hozott, ami nem más, mint a Bubble nevű drag-and-drop alkalmazásfejlesztő alkalmazás bemutatása, amivel bárki csinálhat magának appot komolyabb fejlesztői tudás nélkül is.

Innen lazán átugrunk a internetes csalások és a mindenttudó black bankkártyák világába, valamint az online kereskededelem és a nemzetközi logisztika vizeire. A végén pedig macskás kontent!

A technológiai sajtóban most a csapból is ez folyik, de nem mindenkinek egyértelmű, hogy pontosan mi lesz a Facebook új digitális szuperpénze, a Libra. Egyáltalán mit jelent az, hogy digitális pénz? És ha a Facebook fejleszti, akkor miért kell hozzá egy független, Svájcban bejegyzett szervezet? Szerintünk valami bűzlik. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

Pista, aki amúgy Taki mesél nekünk kenyai kalandjairól, ahová a Vodafone-on keresztül jutott ki expatként. Megtudhatjuk, hogy magyar fiatalként mi az első benyomás úgy általában Afrikáról. Bankrendszer és (jó minőségű) csavar például nincs, de mobil fizetés van. És egy árvaház, ahol mindig van mit csinálni. Végül kiderül az is, hogy mit tud egy ilyen misszió adni egy nyugati embernek. 

Ha úgy gondoljátok megfogott titeket a sztori, és szeretnétek segíteni, a Taita Alapítványon keresztül megtehetitek: https://www.taita.info

Elnök lesz-e Elizabeth Warren? Egyáltalán ki ő, és mit akar? Hogyan reformálná meg a vállalatok működését azáltal, hogy képviseletet adna a dolgozó rétegeknek a menedzsmentben? Igazi amerikai adást készítettünk, a végén kis kitérőkkel erre-arra.

Először is visszatekintünk a két adással ezelőtti tőzsdecápa tippjeinkre, aztán kiveséztük, miért venne bárki is Uber részvényt, hogy végül a taxisokon keresztül fejest ugorjunk a vendéglátás bizniszbe.

Szétesett adásnak indult, de aztán összeraktuk. Függünk a Facebooktól, vagy az függ tőlünk? Tudnánk-e élni a Google nélkül? A technológiai fejlődés lenne az evolúció következő lépcsője? Mitől értékes egy IT cég? Hogyan szabályozzuk a globális platformokat nemzetállami szinten? Az adat az új olaj, bányásszatok velünk!

Az Amazon dolgozói úgy gondolják, a cégüknek nem kéne “piszkos” cégeket segítenie szolgáltatásaival. Aztán megszakértettünk néhány aktuális részvénykibocsájtást: A Pinterest és a Zoom szárnyal, a Lyft zakózott, az Ubert meg majd meglátjuk. Kinek milyen hullócsillagjai vannak. GoPro és JCPenney.

Fintech podcast-e vagyunk? Ha azok vagyunk, akkor eléggé? Ha nem vagyunk azok, akkor legyünk jobban? Segítsetek eldönteni!

Amúgy meg most kicsit elkanyarodtunk, és csináltunk egy sajtós, médiás, tartalomfogyasztós, hírleveles adást. Van-e létjogosultsága az online sajtó világában a támogatói tartalomnak, vagy éppen a közösségileg finanszírott újságírásnak? Olvasunk-e hírleveleket, és ha igen, miket? Fogyasszátok egészséggel!

A balfül történetének első vendége – inkább ő beszéljen, mint mi! 

Az adás témája a mesterséges intelligencia – vagy ahogy manapság mindenki emlegeti: csak “AI” – leginkább filozófiai megközelítésben. Lesz itt szó arról, hogy ma már miért nem mesterséges intelligencia, amire tegnap még azt mondtuk; hogy miért mondják valamire, hogy mesterséges intelligencia, amikor nemis; meg arról is, hogy mi az intelligencia egyáltalán, és miért nem lehet mesterséges. Vagy talán mégis lehet? Mi sem tudjuk eldönteni. Ezen kívül: agygép, neuronháló, deep learning, önvezető autó, morális dilemmák, evolúció. Filozófiai mélyenszántás, tartsatok velünk!

Beszélgetőpartnerünk: Sepp Norbert, a CEU vendégelőadója, az SZTE Szabadegyetemének előadója, valamint a KÜRT Akadémia szakértője, akit megkértünk, hogy segítsen a mesterséges intelligencia szerteágazó témaköret kicsit kibogozni.

Milyen céget épít egy traderből lett startupper. Egyáltalán mi a különbség egy startup és egy multi között? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Revoluttal az utóbbi pár hétben történt események kapcsán.

Valaki feltörte Misi Facebook accountját és hirdetéseket futtatott a nevében, aztán eltűnt. De ki? És miért? És miért így? 

Amúgy meg miért csetel mindenki a messengeren, ha egyszer van egy csomó alternatívája? És miért nem ugyanott csetelünk, ahol 20 éve? És miért csetelünk? Ez, és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak minket a héten, egy kicsit az online privacy fényében (is).

Lassan minden eszközünk kapcsolódik a hálózatra. Mi az a dolgok internete, és miért jó nekünk? Okos villanykörte, okos hűtő, okos karkötő, lassan mindenünk okos, de kell ez nekünk, vagy ez is csak egy hype, amire költhetünk? Az adás végén kitérünk IOT egészségügyi és értelmes alakalmazásaira is.

Az “új internet” működésével kezdünk, méghozzá egy magyar gyökerű projekt, a ZeroNet kapcsán. Ennek folyományaként beszélgetünk egy kicsit az internet anonim böngészésének lehetőségeiről, az internetes cenzúráról, arról, hogy a facebook és a google miért evil. 

Aztán átnyergelünk arra, hogy hogy a csudába működik a keresőmotor. Duckduckgo. Célzott hirdetés és manipuláció. Trackelünk mindenkit. A google sem talál minket.

Vennénk-e teslát, és miért, vagy miért nem?

Ez egy fintech / tech / biz tematikájú podcast lesz. Patkány stílus, hozzá nem értés, elfogult vélemények. Egyelőre próbálgatjuk a szárnyainkat, aztán lehet, hogy egyszer lesz egy első adás is.