HetiVálasz

Érdektelen vagy egymással együtt élni képtelen tulajok, bizalomhiányos közös képviselők, nehézkes döntéshozatal, lepukkant épületek – az esetek többségében ez a tünetegyüttes jellemzi ma a társasházi létet. A közös képviselők 67 százaléka már profi, a saját ügyek igazgatása helyett a társasház így afféle saját Brüsszellé válik – szervezetté, amelynek érdekhordozói vagyunk, mégis folyamatos harcban állunk vele. Holott a társasház lehetne a városi együttélés optimális módja. Itt jön képbe az úgynevezett co-housing. Hogy pontosan miről is van szó, azt Litkai Gergely Madaras-Horogh Petra építésszel, a CoHousing Budapest Egyesület társelnökével, valamint a Bécsből jelentkező, szintén építész Meszes Mártonnal beszéli át a Zöld Válasz legújabb adásában.

Babiš, Matovič, Golob, Zelenszkij. Kelet-Közép-Európa bővelkedik a semmiből jött és hamar a csúcsra ért politikusokban. Kevesen értek el ugyanakkor tartós sikereket. Régiós mintázat vagy hazai tünet Magyar Péter feltűnése? Miért nézik el neki NER-es múltját? Hasonlít-e Macronra, ahogy azt magáról állítja? Kell-e konkrétumokat mondani, ha meg akarja győzni a választókat? A HetiVálasz szerkesztőségi adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Már politikus, vagy még csak jogász? Tényleg tárgyalt-e állásokról „döbrögikkel”, mielőtt közéleti pályára lépett? Miért távozott a miniszteri posztról Varga Judit? Lett-e hatása az interjúnak, amelyet Hajdú Péternek adott? Hogy gondolkodnak a Fideszben Orbán Viktor oroszbarát fordulatáról? Hogyan akar elindulni a választásokon? Mi lesz a szombati nagygyűlésén? HetiVálasz podcastunkban Magyar Pétert Magyari Péter, Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

A nyilvánosságra hozott hangfelvétel után terelés azzal foglalkozni, ki volt a gonosz egy házasságban. A Varga Judit–Magyar Péter-drámában lehet egyszerre szolidárisnak lenni az érzelmileg bántalmazott feleséggel, és igazságot követelni egy közbotrányban – hangzik el podcastunkban. Szerkesztőségi adás Magyari Péterrel, Stumpf Andrással és Borbás Barnával.

Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. Ezekről szól a HetiVálasz podcast e havi szerkesztőségi adása. A stúdióban: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Aki minden fontosat szeretne tudni a minket körülvevő veszélyes vegyianyagokról, elég, ha meghallgatja a Zöld Válasz legújabb adását. Ebben Litkai Gergely először a külső, nagy szennyezők (így az akkugyártók) témáját járja körül a Greenpeace-es Simon Gergellyel, majd a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértőjével, Dénes Júliával beszéli át, milyen veszélyek leselkednek ránk saját háztartásunkban. Az adás utolsó harmadában egy ikerpár, Nagy Antal és Nagy Gábor beszélnek: az ő cégük ökomegoldást kínál a fenti gondokra. S a gondok lehetnek nagyok: kiderül például, hogy a bolti öblítők konkrétan mérgek, amelyek folyamatosan érintkeznek a testünkkel. Zöld Válasz a veszélyes anyagokról – és anyagokra.

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszél műsorunkban az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, Gregor Anikó.

Február végéig hatvan fenntartóváltási kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz, amiből arra lehet következtetni, hogy a közoktatási intézményeknél is a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el. A Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium diákjai és szüleik a múlt hét végén szembesültek azzal, hogy a Gábor Dénes Egyetem rapid eljárásban fenntartása alá készül venni és fizetős magánintézménnyé alakítaná az iskolát. A szülők tiltakoznak, az önkormányzat mellettük áll, de a végső döntést a tankerület által felterjesztett ajánlatra a miniszter hozza meg, hacsak az egyetem május vége előtt vissza nem lép. A Tamásiba járó diákok szüleinek álláspontját mai adásunkban Pócs Péter képzőművész ismerteti, akinek szintén az iskolába jár a gyereke.

Mi van a svédekkel kötött deal mögött? Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál? Vendégünk Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár.

Idén több mint 72 ezer tanulót és családját tartja stresszben a középiskolai felvételi. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal, a Magyarországi Diszlexia Központ és az SNI tehetségeket segítő tanács megalapítójával arra keressük a választ, miért vált ki ilyen szélsőséges indulatokat a felvételi rendszer. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok tegyék tönkre az Alföldet, annak is kiemelten a Tiszántúli részét. Az „Egy lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása” című, frissen megjelent tudományos cikk társszerzőjét, Timár Gábor geofizikust kérdezzük. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással, és mi kellene ahhoz, hogy újra legyenek kiadós nyári zivatarok? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok fellé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő. Milyen előzményei vannak a mai magyar külpolitikának? Milyen hibákat követünk el újra és újra? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi méretű területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették-e az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok” – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját. 

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Sztálin-híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelölték ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, vagy hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurd intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti podcastsorozatunk utolsó fejezete következik.

Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek” az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot .)

A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.

Ha szereted a focit, azért, ha életedben egy meccset se láttál, akkor azért – itt a HetiVálasz nagy futballmegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából. Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül”? Aki a jelenkor fociját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort megidézi: Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

200. adásához érkezett HetiVálasz podcastunk. A kerek alkalmon ismét állandósult szerkesztőségi trióban igyekszünk magyarázatot adni az elmúlt hetek néhány fontos nemzetközi, ám hazánkat is érintő ügyére: EU-pénzek, lengyel választás, a miniszterelnök pekingi és kazahsztáni útja meg az ukrajnai fejlemények. Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az IT a globális kibocsátás 2-3%-ért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek irdatlan része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben? Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.

A Budapest Főváros Levéltárával közös együttműködésünk jegyében a főváros történetének újabb korszakába nyerünk bepillantást az adásban, amelyben a város születésének 150. évfordulója alkalmából készülő monográfia világháborúkról szóló fejezetének szerzője, Bódy Zsombor történész-szociológus a vendégünk. Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? A háborúk rettenetes történései mellett a hétköznapi élet érdekes részleteire is fény derül a beszélgetésben.

Van olyan, hogy egy konfliktusnak egyszerűen nincsen megoldása. A Közel-Keleten most ez a helyzet – mondja podcastunkban Seres László. A külpolitikai újságíró, publicista szerint erkölcstelen összemosni az október 7-i Hamász-terrortámadásban és az izraeli válaszcsapásokban meghalt civileket, a nyugati egyetemi- és médiafősodor pedig öngyilkos álláspontot képvisel, amikor Izraelt hibáztatja a történetekért. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Újra jelentkezik szerkesztőségi podcast-triónk. Legutóbbi ilyen adásunk óta elakadni látszik az ukrán ellentámadás, villámháborút vívott Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország, választott Szlovákia, választani fog Lengyelország, és példátlan terrortámadásba torkollott az izraeli–palesztin viszály. A HetiVálaszban utóbbi három témáról – okokról, következményekről, magyar szempontokról – beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével. 

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Szeptember 19-én terrorellenes hadműveletbe kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelenlévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Műsorunk két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg, vagy a New York-ig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Magyarországon aránylag hűvös, Európa és Észak-Amerika egyes részein extrém meleg nyár volt. A 24.hu-n megjelent meteorológusinterjú 48 Celsius fokos nyarat és a Dunát befagyasztó hideg teleket jósol a Kárpát-medencében az Észak-Atlanti-bukóáramlás leállása miatt. Mit higgyünk el? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti  környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve visszatérő szakértőnk, Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a Szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára.

Augusztus 20-án keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén, nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az ’56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, vagy Novák Katalin nyugati mainstreambe simuló kijevi mondatait? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Szolgálati közlemény: hallgatóink visszajelzésein felbuzdulva szerkesztőségi triónk mostantól minden hónapban összeül megvitatni Magyarország és a világ aktuális kérdéseit.

Papíron rommá szankcióztuk az oroszokat, mégsem rokkantak bele. Miért? Moszkva levette Európa gázellátásának 30-40 százalékát, mégsem álltunk földbe. Mit számoltak el? Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa segít megérteni a helyzetet. További kérdések: Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

Mit jelentett „tisztes őrizetbe” kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Megannyi izgalmas kérdésre kapunk választ Géra Eleonóra történésztől mai adásunkban, amelyben egy fejezettel megint beljebb kerülünk az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest történetében. A két városrész 18. századi arcát a Budapesti Történeti Levéltár által készített monográfia vonatkozó fejezetének szerzője tárja elénk, meglepő színgazdagsággal. A műsorvezető Sashegyi Zsófia.

Lassan vége a politikai uborkaszezonnak, arra gondoltunk hát, HetiVálasz podcastunkban megvizsgáljuk, van-e értelme a Fidesz-kormányzás 14. évében ellenzéki politikát csinálni. Ha pedig van, azt hogyan érdemes. Elkerülhető-e az őfelsége ellenzéke szerep, vagy aki a Parlamentben ül, az valójában elbábozza, hogy a rendszer választáson leváltható, miközben nem az? Ha pedig nem az, mit lehet tenni? Vendégeink: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese. A műsorvezetők Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány– főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szák esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió?  Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró Balázs szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. Itt a ZöldVálasz legújabb adása. Mint mindig, most is: Litkai Gergellyel. 

A mesterséges intelligencia az oktatásba is megérkezett. Algoritmusok követik, melyik diáknak mennyi tanári segítségre van szüksége, nagy nyelvi modellek tudják tesztelni, képes-e alkalmazni a tanuló az órán leadott anyagot. Eközben itthon azon vitatkozunk, miért (ne) legyen kötelező Herczeg Ferencet olvasni. Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója. A műsorvezetők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés úgy az áruszállításban, mint a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód.” Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

Október közepén jelent meg Ésik Sándor első könyve, a Sanyikám, én nem politizálok. A szerzőt ügyvédként kevesen ismerik, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztőjeként viszont a Facebook-médium 25 ezer követője mindenképp. A Múzsát olyanok írják, akiknek tele van a hócipője (töke, puttonya) azzal, hogy egy fél ország „nem politizál” vagy „nincs véleménye” vagy „inkább nem szól bele”.

Az ország egyik leghíresebb aprófalvának története túlmutat önmagán. A héten Komlóskáról közölt riportunk teljes háttere. A téma fontos: Magyarország területének 15 százalékát az ilyen aprófalvak adják.

Trianon és a revízió címmel jelentetett meg új antológiát az Osiris Kiadó. A szerkesztővel, Péterfi Gábor történész-kutatótanárral a népi írók szellemi hagyományáról és a magyarság sorskérdéseiről beszélget Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Az ellenzéki előválasztás első fordulóját értékeli Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

A most megjelent Kultúrcsaták – Kulturális elit és politika a mai Magyarországon című könyvéről beszélgetünk Kristóf Lucával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával. Miben más a kultúra, mint a gazdaság, ahol megkérdőjelezhetetlen a kormányoldal fölénye? Aki kérdez: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Irodalmi vitákról, sorozatkultúráról, új tankönyvekről, pizsamás oktatásról is kérdezzük Nényei Pál író, magyartanárt. Milyen a katolikus szemléletű tankönyv? Hogyan (nem) lehet új irodalmi kánont építeni? Mit olvasnak a fiatalok? Milyen megfelelési kényszer gyötri a kortárs magyar írókat? Kérdez: Borbás Barna, Zsuppán András.

Bódis András és Vörös Szabolcs beszélget a lapunkban az elmúlt héten megjelent tényfeltáró cikkekről: civilpénzek állami elosztási mechanizmusa a poszt-norvégalap korszakban.

25 év után újra pápalátogatás Budapesten: Ferenc vasárnap a magyar fővárosba jön. Mi az az eucharisztikus kongresszus? Miért ennyire megosztó személy a mai pápa? Vendégünk Hodász András és Gégény István.

Az ügy, ami a magyar közéletben példátlan módon közös kiállásra bírt egy kormánytagot és egy ellenzéki képviselőt: a UNICEF Magyarország most publikált kutatása szerint az elmúlt másfél járványos év lelki-pszichológiai hatásai katasztrofálisak nemcsak a gyerekeknél, de a pedagógusoknál is. Erről beszélünk a szervezet két vezetőjével, Mészáros Antónia igazgatóval és Szlankó Viola gyermekvédelmi vezetővel.

Vendégünk Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa.

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. Vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.

Hétfőn vált ismerttéaz ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentése, amely minden eddiginél drámaibb hangon beszélt a klímaváltozás következményeiről. Az emiatt növekvő fogyasztói tudatosságot azonban ma már üzemszerűen használják ki: ez a greenwashing. Ez ellen próbál tenni egy magyar marketing szakemberek által nemrég elindított kezdeményezés, a Cleanwashers. Milyen eszközökkel manipulálnak a reklámokban, és hogy próbálják felderíteni a megtévesztéseket? Vendégünk két alapító, Paul Ágnes és Berta László, akiket Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdez.

Muhi András Pires rendező öt évig követte Szilágyi Áront kamerával. Az eredményt Egy mindenkiért címmel nemrég mutatták be. Azóta Áron olyat tett, amit előtte senki ebben a sportban: harmadszor is megvédte olimpiai bajnoki címét. Mi a titok? Erről szól a HetiVálasz új adása. Műsorvezetők: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele – írta a Direkt36 nevű oknyomozó csoport július 18-i cikkében, ezzel véget vetve a közéleti sajtó uborkaszezonjának. Erről, vagyis az úgynevezett Pegazus-ügyről szól a HetiVálasz mai adása. Vendégünk a cikksorozat dandárját jegyző két újságíró, Pethő András és Panyi Szabolcs. Aki kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.

Nincs gyógyult drogos. Ezt az addiktológia mondja. Én már 21 éve „szünetet” tartok – mondja műsorunkban Szabó Győző színművész. Illés Gabi producerrel együtt azért hívtuk meg, mert új filmjük, a Herendi Gábor rendezésében készült Toxikoma hamarosan a mozikba kerül. Miért van küldetéstudatuk, hogy ne csak a heroin és a kemény drogok, de minden függőség ellen küzdjenek? Miért nem jó „drogfilm” a Trainspotting?

Mivel lehetne elejét venni a Velencei-tó-szindrómának, mennyiben hibáztatható a Kádár-rendszer a jelenlegi helyzetért, és hogyan válik nyilvánvalóvá a NER-logika a tópartokon (is)? Aki beszélget: Zsuppán András, Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Az adás vendége Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója, abból az alkalomból, hogy a minap jelent meg Győzelmi kényszer – Futball és hatalom Orbán világában című könyve. Ebben 400 oldalon át mutatja be, hogyan vált ennyire meghatározóvá a foci a miniszterelnök számára, mennyiben követi a pályák és az öltözők logikáját a politikában, és – különösen első kormányzati ciklusa alatt – miért egykori játékostársaival vette magát körül.

Mi a baj a kínai vakcinával 60 felett? Mit tehetnek azok, akiknél nem alakult ki védettség, az állam viszont nem engedi a harmadik dózist? Hogyan segíthet(ett volna) az őszinte kommunikáció Sinopharm-ügyben? Hetente jelentkező podcastunkban, a HetiVálaszban ezekre válaszol Englohner Beáta, a csaknem 6 ezer „károsultat” tömörítő, Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel nevű Facebook-csoport alapítója, illetve Falus András immonológus, akadémikus.

Névtelen cenzor? Zuckerberg 'rendőre'? Kicsoda a Facebook első és eddig egyetlen magyar tényellenőre? Vendégünk Záborszky Ede. Aki kérdez: Borbás Barna, Zsuppán András.

Új világrendről, magyar és kínai érdekekről, 'farkasharcos'- diplomáciáról is szól az aktuális HetiVálasz, melyben feltárjuk a Budapest-Peking-viszony lényegét is. Vendégünk a magyar Kína-kutatás két rocksztárja, Salát Gergely és Matura Tamás. Műsorvezetők: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Június 3-án jelent meg Bojár Gábor Graphisoft 2.0 – A generációváltás drámái című könyve, amely azokhoz a cégvezetőkhöz szól, akik – a Graphisoft-alapítóhoz hasonlóan – az első buktatókon túljutva a növekedés fájdalmaival néznek szembe. Meg azzal, hogy 30 évvel idősebbek, mint a rendszerváltáskor voltak. Magyarország 49. leggazdagabb emberét ennek apropóján hívtuk hetente jelentkező podcastunkba, de persze nem csak a könyvről volt szó. Az üzletembert szembesítettük politikai nyilatkozataival is.

Kultúrjavakról és kultúrszemétről tartunk szerkesztőségi beszélgetést a HetiVálaszban – de végül egészen a NER titkának megfejtéséig jutunk. Hogyan fordult szembe a rendszer korábbi kultúrharcosa, Szakács Árpád Orbán Viktorral? Hogyan lett a bulvárból erőforrás? Van-e titka a NER tartósságának? Ablonczy Bálint, Borbás Barna és Stumpf András beszélget.

A HetiVálasz podcast 74. adásában a kérdező Stumpf András. Válaszol: Vörös Szabolcs. Témánk riporterünk pünkösdi gyimesi-csíksomlyói útja és a belorusz helyzet.

Hogyan válhatott nemzetegyesítő a „finn Horthy Miklósból”, ha egyszer az ottani fehérterrornak sokkal több áldozata volt? Mit kezd Románia a sátánt zsidónak tartó Ion Antonescuval? Podcastunk, a HetiVálasz vendége Romsics Ignác történész. Kérdeznek: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Ismét járványügy, de másképp, s remélhetőleg egy ideig utoljára. Vége van-e a koronavírus-járványnak – hiszen életünk díszletei egyre inkább arra utalnak, hogy igen –; hogyan előzhető meg egy következő pandémia; miért úttörő egy most induló kutatás, amely kullancsok vizsgálatával próbálja demonstrálni egy hazai fejlesztésű járvány-előrejelzési módszer sikeres működését? Ezekről is kérdezi a módszer fejlesztőjét, Földvári Gábort, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Április 27-i döntésével a kétharmados parlamenti többség a magyar felsőoktatás 70 százalékát és több ezer milliárd forintnyi vagyont vett ki az állam fennhatósága alól, és szervezte ki 'közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba'. Mélyállam? Hatalomátmentés? Perverz privatizáció? Az utóbbi évtized egyik legfontosabb politikai folyamatát elemzi Bódis András, Borbás Barna és Stumpf András.

Vendégünk a Szilícium-völgyben élő Tilesch György, PHI Institute for Augmented Intelligence nevű agytröszt alapító elnöke, a magyarul frissen megjelent Mesterség és intelligenica című kötet társszerzője. Hova álljon Európa az Egyesült Államok és Kína MI-háborújában? Kilóg-e Magyarország a szövetségi rendszerből? Tényleg liberális hely-e a Szilícium-völgy? Mi joga van Mark Zuckerbergnek kitiltania Donald Trumpot?

A héten kerül a boltokba az egykori Origo-főszerkesztő és Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettes Gazda Albert önéletrajzi ihletésű könyve, a Leningrád. A kárpátaljai Técsőn felnőtt szerző lényegében a szovjet világ regényét írta meg. A műsor első felében erről kérdezzük, a másodikban pedig arról, lesz-e (ismét) háború Ukrajnában.

Meddig mehet el egy sportoló a véleménye kifejezésében? És egy sportkommentátor? Véleménykifejezésének fő fóruma, a SZEMlélek oldal újraindulása apropóján ezekről is kérdezte Gundel Takács Gábort Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Ma, április 8-án emlékezünk Széchenyi István halálának évfordulójára, ezért érdemes felidézni: döbbenetesen sok minden használható a 21. században is a reformer gróf gondolkodásából, megközelítéseiből. Erről szól a HetiVálasz aktuális adása: Ablonczy Bálinttal Borbás Barna és Stumpf András beszélget.

Volt biodiverzitási és génmegőrzési felelős a 2010-es Orbán-kormány alatt, ma címzetes egyetemi docens, a Greenpeace témavezetője - a Válasz Online podcastjának eheti vendége Rodics Katalin. Aki kérdez: Laky Zoltán és Vörös Szabolcs.

Sem a magyar nép, sem a magyar zene eredetében nincsenek kizárólagosságok, „vagy-vagy” alapon sosem fogunk dűlőre jutni, „és” kapcsolással annál inkább – Bolya Mátyás zenész, zeneszerző, a Zenetudományi Intézet docense szerint ebből a megközelítésből érdemes vizsgálni a magyarságot évszázad óta foglalkoztató kérdéseket. A Népzenei Archívumot is vezető koboz- és citeraművésszel emlékezünk Bartók Béla születésének kerek 140. évfordulójára, mely éppen podcastunk megjelenésének napjára esik. Hogyan élnek a népzenészek a bezártságban? Van-e értelme a 12 millió forinttal frissen dotált „ethnofitness”-nek? Műsorvezetők: Borbás Barna és Stumpf András.

Hogyan okozott szerte a világot botrányt Meghan Markle és Harry herceg interjúja? Hol sántít a rasszizmusvád? Miért a valódi áldozatoknak árt leginkább a Markle-féle, bulvárba csomagolt áldozatipar? Borbás Barna, Stumpf András és Zsuppán András beszélik át a legkényesebb kérdéseket.

A héten stratégiai együttműködésre léptünk Az élet, meg minden podcasttal, ennek apropóján ezúttal Tóth Szabolcs Töhötömöt, a portéinterjú-folyam házigazdáját hívtuk a műsorba. A nyomatott sajtó után miért nyergelt át podcastra, és miért 2-2,5 órásakra? Mit gondol a magyar sajtó helyzetéről, és miért fogott össze a Válasz Online-nal bő két év „sivatagba vonultság” után? Ezekről is kérdezi őt Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

A kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát – derült ki múlt heti tényfeltárásunkból. A cikk havi csúcsolvasottságot ért el a Válasz Online-on, ezért úgy döntöttünk, megtárgyaljuk a témát a podcastban is. Hogyan működik minden idők egyik legszemérmetlenebb pénzosztása? Bódis Andrással, a cikk szerzőjével Borbás Barna és Stumpf András beszéli át a témát.

Világszerte probléma az ételpazarlás. Erre nyújt megoldást egy négy magyar egyetemista által fejlesztett alkalmazás, a Munch, amelynek segítségével a nap végén jellemzően féláron hozhatunk el ételcsomagokat a társult éttermekből, pékségekből. Vendégünk Wettstein Albert, Munch-társalapító.

Rosszfiúk világforradalma címmel a napokban jelenik meg Hatos Pál történész rég várt könyve az első magyarországi kommunista kísérletről. 1919 egyszerre véres, félelmetes, groteszk és nevetséges eseményeinek több tanulsága van a mára, mint hinnénk. A szerzővel Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

„Nem akarok átmenni Pokorni Zoltán méltatásába, de hogy volt-e ilyen politikai gesztus Magyarországon, hogy »hibáztam«, hogy »ezt elrontottam« – ez kérdéses” – mondja heti podcastadásunkban a két hete megjelent és sok vitát kiváltó „turulfilm” rendezője. A HetiVálaszban ezúttal történelmi-emlékezetpolitikai kérdésekről beszélünk, Ács Dániel, a 444 újságírója, valamint Borbás Barna, Stumpf András és Zsuppán András részvételével.

Kedden letöltendőre változtatták Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista felfüggesztett börtönbüntetését, 2 év 8 hónapot szinte biztosan rács mögött lesz. Mihez kezdjenek most az érte utcára vonulók? Mire számíthatnak a hatalom részéről? Miért ennyire nyugtalan a Putyin-rezsim, és mikor lett ennyire elnyomó egy olyan vezető, akiről hatalomra lépésekor még áradoztak a nyugati vezetők? Erről is kérdezi hetente jelentkező podcastunkban, a HetiVálaszban Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt Vörös Szabolcs.

Jövő szerdán derül ki, melyik az az öt külföldi film, amely versenyben marad a 2021-es Golden Globe-díjért. A 77 országból összeválogatott 139 alkotás között egy magyar is van: Dombrovszky Linda 2019-ben, Szabó Magda regénye alapján készült Pilátus című tévéfilmje. Hogy látja a saját esélyeit, miért nem sikerült eleget lobbizni Hollywoodban, és miért nem készül több jó magyar történelmi film? Ezekről is kérdezzük.

Ha reális esélyekkel akar ráfordulni a 2022-es választásra, az ellenzéknek – saját ígérete szerint – október 23-ig elő kell állnia az egységes választókerületi jelöltekkel és Orbán Viktor miniszterelnöki kihívójával. Ennek apropóján podcastunk, a HetiVálasz vendége ezúttal Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóintézet vezetője (nem mellesleg: Karácsony Gergely volt és a Momentum jelenlegi tanácsadója). Akik kérdeznek: Ablonczy Bálint, Vörös Szabolcs.

Szombaton választ új elnököt a Németországot kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU), úgy, hogy Angela Merkel a szeptemberi parlamenti választáson már nem lesz kancellárjelölt. Milyen örökséget hagy maga mögött a 2005 óta hatalmon lévő Merkel – van-e merkelizmus? –, és mire számíthat Magyarország a kancellár elvonulása után? Hettyey Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának docensét ezekről is kérdezi Vörös Szabolcs.

Langó Péter régész, a PPKE Régészeti Intézet egyetemi docense és Igaz Levente történész-hagyományőrző segítségével vágunk rendet a pozsonyi csata-film nyomán kirobbant vitában. Mi igaz a szkíta-hun-magyar rokonságból? Mi az a kettős honfoglalás, és bizonyítható-e? Hiteles-e a Kurultáj? Meddig mehet el egy történelmi rekonstrukció? Nagy történelmi kibeszélő.

Idén utoljára jelentkezik a Válasz Online heti podcastja, amely keretbe foglalja az évet, hiszen a januárban meginterjúvolt Zárug Péter Farkas politikai elemző a HetiVálasz vendége. Milyen évet zárt a magyar politika 2020-ban, és mire számíthatunk 2021-ben? A közvélemény-kutatási számokon kívül miben okozott kárt a Szájer-ügy? Fideszes kampányfőnökként mit mért el az ellenzékivé vált Miskolcon 2019-ben, egyetemi oktatóként pedig mit gondol a Mathias Corvinus Collegium államilag dotált nyomulásáról?

Az elektori kollégium keddi döntésével immár biztos: Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke. A november 3-án legyőzött Donald Trump ezt továbbra sem hajlandó elismerni, és továbbra is vívja egyre magányosabb utóvédharcát. Indulhat a következő választáson? Túlél-e a trumpizmus?

2018. december 10-én indult lapunk, a Válasz Online. Mai napon harmadik életévünkbe lépünk, ezért rendhagyó adást készítettünk. A szerkesztőség tagjai emlékeznek és értékelnek, három 'turnusban'.

50. adásával ismét itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastja. A 2017 ősze óta tartó magyar–ukrán ellenségeskedésekhez képest is új minőséget jelentettek a hét elején Kárpátaljáról érkezett hírek, amelyek szerint házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. A szolgálat olyan tevékenységre keresett bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. Hogy jutott ilyen mélypontra a magyar–ukrán kapcsolat?

Ablonczy Bálint, Borbás Barna, Stumpf András és Zsuppán András beszélget az Index-ügyről és a magyar sajtó helyzetéről.

Hétfő óta az EU következő hétéves költségvetésével és a koronavírus-hitelcsomaggal kapcsolatos magyar–lengyel vétó ügye borzolja a kedélyeket Európában. Miért állt elő ez a helyzet, miért jó ez Magyarországnak – ha jó egyáltalán –, és mi lehet a kiút a patthelyzetből? Ezekről volt szó a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastadásában. A műsor vendégei Magyari Péter (444.hu) és Stumpf András (Válasz Online); a műsorvezető Vörös Szabolcs.

A járványhelyzet miatt újra elővett és kibővített rendkívüli jogrend életbe léptetésének napján, azaz szerdán beszélgettünk Álmos Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara alelnökével, aki szegedről csatlakozott a műsorba Skype-on. 'Ha van 100 repülőd, de csak 20 pilótád, akkor valójában 20 repülőd van' - érzékelteti egy hasonlattal, hogy miért baj, ha van 'végtelen' mennyiségű ágy és lélegeztetőgép, de kevés orvos.

A járványhelyzet és a nyolc hónapnyi rendkívüli állapot politikai, gazdasági és egészségügyi következményeiről rengeteget beszéltünk. De van itt olyan aspektus is, ami eddig kevés fényt kapott. Mentálhigiénés szakemberekkel beszélgetünk. Mottó: Van olyan bajunk, amire nem lesz vakcina.

Hogy lett ennyire egyértelmű, hogy egy 78 éves veterán, Joe Biden az elnök kihívója, és mennyire jött neki jól, hogy a vírus miatt hosszú ideig gyakorlatilag otthonról kampányolt? Ezt és még számos kérdést – a többek között az amerikai választási matematika rejtelmeit – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetőjével, Pintér Károllyal vitattuk meg a HetiVálaszban, a Válasz Online hetente jelentkező podcastjában.

Műsorunk vendége Prekopa Donát, a Manna FM műsorvezetője, színművészetis öregdiák, akit korábban az azóta megszűnt Felház karizmatikus keresztény mozgalom társalapítójaként ismert meg az ország – Orbán Gáspár mellett. Hogy fogalmaz meg egy ilyen gondolatot a miniszterelnök fiának egykori hitbéli harcostársa, és mit keresett egyáltalán az SZFE-n, amely előtt most őrt áll? Adásunkból ez is kiderül.

Adásunk napján jelentette be Pálinkás József volt MTA-elnök, hogy elindul konzervatív-liberális-zöld pártja, az Új Világ Néppárt. E párt friss politikusa Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, korábbi kórházvezető, aki dolgozott Bajnai Gordon és Lázár János mellett is. De legtöbben nem innen, hanem az orvosbárókról szóló 2016-os Index-cikk után ismerik, melynek több mint félmillió olvasója volt. Az orvosi béremelésről, az egészségügy fő bajairól és Pálinkás József új pártjáról is kérdezzük.