Della - 24.hu

A súlyos aszály és a rekordmagas gázolajárak miatt elmarad a tavalyitól a termésátlag idén a szántóföldeken és a kertészeti haszonnövényeknél, az állattartás teljesítménye pedig az előző évi szinten fog stagnálni – mondta a Dellában Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász, aki szerint már most kijelenthető, hogy az agrárium lefelé húzza a magyar gazdaság idei teljesítményét, szemben a 2023-as évvel, amikor lényegében ennek az ágazatnak volt köszönhető, hogy nem lett 2-3 százalékos a visszaesés mértéke.

Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben az uniós költségvetési ciklusban – állítja a Della mai vendége, Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója. A pénzek folyósításához szükséges uniós feltételeket ugyanis nem teljesítette maradéktalanul a kormány, azaz nem állt helyre a jogállam.

A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás és az ezzel járó tisztújítás, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben – egyre kilátástalanabb az orosz-ukrán háború, nő a globális bizonytalanság az amerikai elnökválasztás miatt – veszti el érdemi cselekvőképességét hónapokra a közösség, pedig most lenne csak igazán szükség a gyors reagálóképességre – állítja Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel az uniós tagságunk harmadik évtizedébe lépve beszéltük át az EU-t aktuálisan feszítő politikai törekvéseket, illetve az elmúlt időszak unión belüli építő és romboló folyamatait a Dellában.

Az európai parlamenti választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány szakít a szokásával, és tavasz helyett csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában Lantos Csaba, akivel a benzinárakról is beszéltünk, amelyről épp podcastunk megjelenése napján dönt a kormány.

Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

A klasszikus repülős viccel írta le a komoly viharba került közállapotokat Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában. Az igazgatóság elnöke állítja, nem érte meglepetésként, hogy a pénzügyi szorítás mellett az utóbbi időben belpolitikai nyomás alá is került az Orbán-kormány, ez tulajdonképpen következik a 2020-as években megtapasztalt gazdasági problémákból, amit az emberek a saját bőrükön éreznek. Különösen fájó lehetett, hogy annak a kevés megtakarításnak egy részét, amivel a legtöbb magyar ember rendelkezik például nem kamatozó eszközökben, készpénzben, reálértelemben felfalta az infláció.

A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken.

Az ország bizonyos részein már a járóbeteg-szakellátásban is várólisták alakulnak ki a közegészségügyben, ez pedig a magánszolgáltatók felé tereli a forgalmat – mondja a Dellában Lancz Róbert, a magánegészségügyi szektor cégeit tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki egyben a Kóka János tulajdonában lévő Doktor24 elnöke is.

Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybanki vezető munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a jegybankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.

Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Dellában.

Az idei lehet az első év, amikor a külföldi filmek magyarországi gyártási költsége elérheti az egymilliárd dollárt. Erre már tavaly is megvolt az esély, de a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkja egy időre megbénította az iparágat, lefelezve a forgalmat – mondta el a Dellában Radnai Károly. Az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint az idén újra pörög a biznisz, és már az a kérdés, meddig lesz elég a produkciók 30 százalékos állami támogatására félretett 70 milliárd forint: most úgy fest, hogy ez kevésnek bizonyulhat, ezért „sorállás alakulhat ki” a támogatásokért.

Azért nem vesznek fel hitelt a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt. Ha nincs mire alapozni a beruházási, fejlesztési terveket, akkor alacsony kamat mellett sem fogják felvenni a hitelt – ezt a választ adja a Dellában Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra a kérdésre, miért nem igényelték tömegesen a kormányzat beavatkozására, illetve sürgetésére leszorított banki kamatok mellett sem a hiteleket a piaci szereplők.

Az ORFK segítségét kérték a kereskedők tavaly novemberben a válság alatt elszaporodó áruházi lopások miatt. Az egyik javaslatuk az volt, hogy az eljárásban online módon is részt vehessenek a tanúként meghallgatott dolgozók, mert őket egy percig sem tudják nélkülözni manapság a boltokban. A Dellában azt is megtudtuk Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, hogy az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek a kereskedelmi szektorra vonatkozó – Neubauer megfogalmazása szerint az „elnyomó uniós előírásokra” visszavezethető – jogszabályi kötelezettségek megrostálásáról. Az asztalon van például a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályok áttekintése, illetve a kötelező agrárkamarai tagság újragondolása az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozások esetében.

Meglepi az idetelepülni készülő távol-keleti cégeket, amikor a helyi szakszervezetekkel kell leülniük egyeztetni, mert a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy nem lesz dolguk az érdekképviseleti szervekkel, Magyarországon gyengék a szakszervezetek – világít rá a Dellában Székely Tamás, milyen vonzó ajánlatokkal csábítja ide a külföldi befektetőket a kormány. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke problémásnak tartja, hogy egyes vállalatok ennek szellemében viszonyulnak a szakszervezetekhez, illetve általában a munkavállalókhoz, és vitatható módon válnak meg az alkalmazottaktól, akik könnyű szívvel belemennek a közös megegyezésbe, ha egy kevés pluszpénzt kapnak a

Szerintem is nagyobb lesz a 2023-as végleges hiány annál a 6 százaléknál is, amit legutóbb közölt a Pénzügyminisztérium – reagált a Dellában Zsiday Viktor befektetési alapkezelő arra az értesülésünkre, hogy a kormányzaton belül nem zárják ki a 7 százalékot megközelítő deficitet sem. Innen nézve még irreálisabb a 2024-re törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycél, ami nagyon lelassítaná a gazdaságot. A mostanában kommunikált 4,5 százalék már közelebb áll a valósághoz, de afelől kétségei vannak a szakembernek, hogy az infláció 4 százalékra leszorítható, ahogy arra a napokban tett utalást az NGM egyik vezetője.

Éles lőfegyver, félmilliárd forint készpénz – csak néhány azon tárgyi bizonyítékok közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti munkatársai az elmúlt években találtak a helyszíni ellenőrzéseik során az engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknál. Mivel a lebukottak reakciói kiszámíthatatlanok – hiszen tudják, hogy 5–10 év börtönbüntetést kockáztatnak – a jegybank embereit jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeresen elkísérik a Készenléti Rendőrség állományának tagjai – ezzel magyarázza a Dellában Barnóczki Péter, az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója, hogy miért kell fegyveresek kíséretében végezniük a piacfelügyeleti munkájukat.

A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás – jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár.

A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott jogvita részeként tavaly év végén befejezte működését a leggazdagabb ügyfeleket célzó, több száz milliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. Nem haragszunk az MNB-re, de közigazgatási pert indítottunk – mondta a Dellában B. Szabó Gábor alapító, társtulajdonos, igazgató, aki a műsorban kifejtette, hogy miért vitatják a jegybanki eljárás jogi alapját.

Apokaliptikus képet festett az előttünk álló évről a Dellában Lentner Csaba. A közgazdász egyetemi tanár szerint az egyoldalú, az egyensúlyi követelményeket figyelmen kívül hagyó, kizárólag a gazdasági növekedésre alapozó Nagy Márton-féle gazdaságpolitika akár 10 százalékos inflációval, magas szinten beragadó költségvetési hiánnyal, elszálló államadóssággal fenyeget, így végül a növekedés sem éri majd el a kormányzat 3,6–4 százalékos terv szerinti ütemét, hanem megáll 2 százaléknál.

A vidéket célzó új, családos lakástámogatási programok hatására akár 10–20 százalékkal is emelkedhetnek az idén a kisebb településeken, falvakban megvételre kínált ingatlanok árai – mondja a Dellában Balogh László ingatlanpiaci szakértő. Az előző évi árakból kiindulva ez 380–400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentene 2024-ben ebben a szegmensben.

Kína nyerte meg a 2023-as évet, és Kína fogja megnyerni a 2024-et is – állítja évzáró beszélgetésünkben Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense. A Della vendége szerint a sikeres távol-keleti országok nagyrészt ugyanazt a modellt követik: autoriter, állami-fejlesztő rezsimek, amelyek hatékonyságát Orbán Viktor is elirigyelte, adaptálni azonban nem tudta. Helyette a latin-amerikai országokra jellemző struktúra felé mozdult el a kormányzás.

Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, a bizottság tagjai közt több olyan is akad – például Vera Jourová, Didier Reynders vagy Johannes Hahn –, akik keményebben léptek fel a magyar miniszterelnökkel szemben, de az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt. Andor László volt uniós biztos szerint ez akár kontraproduktív is lehet, mert ha Von der Leyen újra jelöltetné magát a bizottsági elnöki posztra – és erre több jel utal –, akkor az orbáni politikával szembenálló erők erőteljesebben kiállhatnak a regnáló bizottsági elnök mandátumának meghosszabbítása mellett.

Az angolszász terminus szerinti gazdasági cárrá vált Nagy Márton az Orbán-kormányban, a pénzügyekre vonatkozó erős és széles körű felhatalmazással, döntési potenciállal, ám ez nem jelenti azt, hogy a kormány maga alakította politikai mozgásterén túl nyújtózkodhat a gazdaságfejlesztési miniszter – állapította meg a Della vendége, Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Nagy a költségvetési realitás keretein belül irányíthat a korábbinál dinamikusabb, de kevésbé átlátható döntéseken alapuló gazdaságpolitikát, a kassza kulcsa immár nála van, de a végső döntéseket továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök fogja meghozni.

Eddig 186 bejelentést kapott az Integritás Hatóság, ezek alapján jelenleg 21 vizsgálat van folyamatban, összesen 120 milliárd forint értékű uniós támogatást érintően – mondta a Dellában Biró Ferenc, a szervezet elnöke. Ezek között vannak „szenzitívebb” ügyek is, de például az Elios-botrányt – amely Tiborcz Istvánhoz köthető – hiába keresnénk köztük, mert bár erre vonatkozóan is kaptak bejelentést, de a vizsgálat elindítását sem tartották szükségesnek. Az egyik legnagyobb problémának mégis azt tartja az elnök, hogy végül a köz pénzéből, tehát az állami költségvetésből fizetnek ki olyan beruházásokat, amelyeket eredetileg uniós finanszírozásból terveztek megvalósítani, csak a piros lámpa kigyulladt Brüsszelben.

Miközben a kormány azon iparkodik, hogy minél jobban felpörgesse a hitelezést a terveiben szereplő 4 százalékos gazdasági növekedés reményében, és ezért ősz elején az extraprofitadó emelését is kilátásba helyezte, a bankok szerint látszik egy másik forrása is a beruházások, fejlesztések finanszírozásának. A vállalkozások ugyanis tetemes mennyiségű pénzt tartanak a bankoknál, betétekben lekötve, melyek után a magas jegybanki kamatnak köszönhetően eddig szép pénzeket kaptak, ám a kamatcsökkentések időszakában egyre fogy a pénzfialtatás ilyen módjának előnye. Ebből a rengeteg pénzből is lehetne finanszírozni a gazdaságból jelenleg hiányzó beruházásokat – állítja a Dellában Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki bevallotta, hogy az elmúlt időszakban ő is hasonlóan járt el az édesapjától örökölt kocsmából származó tízmillió forinttal, mint sok más cég: betétben kamatoztatta.

Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját –, ráadásul a jövő nem az ilyen giga-atomerőművi beruházásoké, hanem a moduláris kisreaktoroké, amelyek szerepe az energiaellátásban felértékelődik, mire Paks 2 üzemelni kezdene a következő évtized első felében. „A kormány dinoszauruszt épít, miközben könnyen lehet, hogy mire az elkészül, már egy teljesen más állatra lenne szükség a magyar rendszerben” – mondja Mártha.

Az építőipar jövőre sem fog kikecmeregni a válságból, a csok plusz bevezetése ellenére is kevesebb lakás épülhet, mint az idén, az állami megrendelésekkel továbbra sem lehet számolni, az ipari ingatlanoknál – ahol egyáltalán van értelme beszélni élénk keresletről – pedig a hazai vállalkozások nem nagyon rúgnak labdába. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az utóbbival kapcsolatban kifakadt a Dellában: szerinte a külföldi – jellemzően távol-keleti és török – beruházók az építési munkálatokat többnyire házon belül oldják meg (kivételnek számít például a Market Zrt. megbízása a debreceni CATL-gyárnál), szinte az utolsó szögig külföldről, a hazájukból szállítanak ide mindent: a kivitelezéshez szükséges gépeket, munkásokat, de még az építkezésekhez szükséges tömegtermékeket is nem egy esetben Magyarországon kívül szerzik be. Párhuzamos építőipari zónák alakulnak ki az országban – mondja az elnök, aki a kormányzat felelősségét is felveti: szerinte vegyes vállalatok megbízására kellene rávenni a befektetőket.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della vendége, aki elmondta, hogy a – pénteken megjelenő – októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Novemberre így 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7–8, a rákövetkező évben 5–6 százalékig süllyedhet az alapkamat a piaci várakozás szerint, vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0–1 százalékos szintnek.

Az októbertől induló új gázévre az árak a tavalyi felére-harmadára zuhannak, a januárban induló áramévre pedig még ennél is olcsóbban tudnak új ajánlatot kapni a vállalkozások – mondja a Dellában piaci tapasztalatai alapján Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár.

Szlovákia nem fogja átvenni Lengyelország szerepét Orbán Viktor szövetségesei közt az unióval folyó politikai és pénzügyi vitákban – jósolja László Csaba volt pénzügyminiszter. Ő már megtapasztalta, milyen könnyen fel tud bomlani a konszenzus a négyeken belül, ha valamelyik tagállam az egyedi érdekei szerint cselekszik.

Rejtélyes, hogy miért maradnak el a tervezettől ekkora mértékben a költségvetés adóbevételei, a fogyasztás visszaesésén túl felvetődik, hogy a lassuló beruházási dinamika, a gyengülő likviditási helyzet miatt a vállalkozásoknak sürgőssé vált az áfa mihamarabbi visszaigénylése, amit jobb időkben nagyvonalúbban kezelnek a cégek – mondja a Della friss adásában Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja.

Nem szeretném elütni a kérdést azzal, hogy éles a verseny, de azt gondolom, hogy éles és hullámzó – mondja a Della friss adásában Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint nem könnyű megállapítani, hogy a fiskális és monetáris politika irányítói – a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter – közül kinek a tevékenysége a legkártékonyabb a magyar gazdaságra nézve. Az elmúlt napokban kiújult purparlé szerinte nem szól másról, mint arról, hogy kinek mekkora a felelőssége az elmúlt egy év magas inflációjáért.

A piaci folyamatok jelenleg nem indokolják, hogy a kormány ismét hatósági árat vezessen be az üzemanyagoknál – érvel a Della vendége, Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Pedig a kormány készül valamire, Orbán Viktor évadnyitó parlamenti beszédében a kormányzati közbeavatkozás lehetőségét pendítette meg, ha a kereskedők nem tudnak úrrá lenni az árakon. Bacsa arra hívta fel a figyelmet, hogy épp csökkenő pályán van a benzinár, és amennyiben kedvezően alakulnak a világpiaci árak – amelyekre pontosabb rálátásuk van –, és a forint árfolyama stabil marad – amire viszont semmilyen hatással nincsenek –, akkor a benzin ára inkább távolodni fog a 700 forinttól az előttünk álló időszakban, semmint közeledne hozzá (igaz, a dízelnél más a helyzet).

Gyorsreagálás Ursula von der Leyen szerdai bejelentésére, amivel az Európai Bizottság elnöke tulajdonképpen nyílttá tette az uniós kereskedelmi háborút Kínával szemben. Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter értékelte a Della rendkívüli adásában a kínai járműipari cégeknek nyújtott állami támogatás elleni lehetséges uniós intézkedések következményeit, amelyek az unión belüli helyzetünkre is hatással lennének, végleg a perifériára szorítva Magyarországot. „Az a félelmem, hogy beleszorulunk egy olyan pozícióba, aminek nincs nagy kifutása” – foglalta össze véleményét. Szerinte immár nem kérdés, hogy Orbánéknak korrigálniuk kell a kínai iparra alapozott, eleve elhibázott iparpolitikájukat. Bod Péter Ákos lát egy halvány reménysugarat erre – a kormány egy másik területen, a paksi atomerőmű esetében épp a napokban mutatott hajlandóságot az irányváltásra.

Olyan szinten koncentrálódik a vagyon világszerte a leggazdagabbak kezében, hogy az néhány évtizedes távon már a társadalmi békét veszélyezteti – mondja a Dellában Karagich István, a Blochamps Capital igazgatója. A vagyonmozgások kutatásával foglalkozó tanácsadó cég vezetője szerint egyre közelebb járunk ahhoz az időszakhoz, amikor ténylegesen kettészakad a társadalom, és a szűk vagyonos réteg kialakítja a saját, elkülönült életkörnyezetét, bevonul az „üvegbúra” alá.

A boltba járók észrevételeire reagálva hamarosan új funkcióval bővül az Árfigyelő oldal, a lokáció beállításával a tartózkodási hely körzetében található áruházakra lehet majd szűkíteni a keresést – árulta el Rigó Csaba Balázs a Dellában. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint már tavasszal tudni lehetett, hogy kivezetik az ársapkákat, holott azokról végül csak nyáron született kormányzati döntés.

Túljutottunk az élelmiszerárak drasztikus emelkedésén, néhány terméknél – tejeknél, pékárunál – árcsökkenésre is számíthatunk az ősz folyamán, más esetben – így például a sertéshúsoknál – azonban nem látni ilyen kedvező folyamatokat – mondja a Dellában Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az élelmiszer-infláció lefutását az energiaárak hektikus alakulása is befolyásolhatja az előttünk álló időszakban – figyelmeztet arra, hogy azért látni kockázatokat a várakozásokban.

Egyre több magánegészségügyi szolgáltató gondolkodik el a szolgáltatási palettája szűkítésén a nagy értékű beavatkozásoknál, mert százezres nagyságrendben keletkezik veszteségük például az ortopédiai műtéteken, ami fenntarthatatlan – mondja a Dellában Kóka János üzletember, a Doktor24 tulajdonosa, a kétezres évek baloldali-liberális kormányának gazdasági minisztere.

A tavalyi költségvetési pénzszórás felesleges volt, anélkül is megnyerte volna a parlamenti választást a Fidesz, a jövő évi uniós és önkormányzati szavazáshoz szükséges politikai támogatást pedig az életszínvonal várható emelkedésével tudja biztosítani a kormányzó párt Oszkó Péter szerint. „Bár igazából arra sincs szüksége, a válság sem tudta megrengetni a szavazóbázisát, az ellenzék ebből sem tudott profitálni, kormányzóképességet nem tudott felmutatni” – mondja a Della különkiadásában a volt pénzügyminiszter, akivel arra vállalkoztunk, hogy megfejtjük a magyar gazdaság összteljesítményét bemutató legújabb – és széles körben megütközést keltő – statisztikai jelentést.

Molnár Lajos miniszteri korszakában megtanulta a politika, hogy az egészségügy egy darázsfészek, amibe nem jó belenyúlni, mert választást lehet bukni rajta. Ami most zajlik az ágazatban, az is csak maszatolás – mondja a Dellában Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, aki jó példának tartja a németországi reformot, amely mögé végül politikai, társadalmi konszenzust sikerült szerezni. A szakértő szerint a hazai állami ellátással elégedetlenek, ezért magánkórházakhoz fordulók bár egyre többen vannak, de nem tudnak akkora kockázatközösséget alkotni, ami lehetővé tenné a fizetős ellátások kiegészítését az igazán bonyolult, kockázatos műtétekkel, ez tehát korlátja annak, hogy még nagyobb súlya legyen a fizetős rendszernek itthon. A NER azért itt is megvetette a lábát, és az elemző szerint az állami ellátásokhoz való hozzáférés megnehezítésével tulajdonképpen zajlik a betegek átirányítása a magánszférába.

Augusztus végén indulnak a tárgyalások a minimálbér évközi emeléséről: az idén 18 százalékos éves inflációval számoló, VOSZ által képviselt munkaadók azt szorgalmazzák, hogy a bérekben inkább 2024-től ismerjék el általánosan az idei fizetésekből hiányzó részt – adott esetben egy 10 százalék közeli emeléssel, 5–6 százalékos infláció mellett –, addig is a kormány biztosítson célzott támogatást a leginkább rászoruló vállalkozásoknak. A jelenlegi gazdasági környezetben abban nem lehet bízni, hogy átfogó adócsökkentéssel – például a szociális hozzájárulási adónál – kapjanak állami segítséget a kkv-k – vázolta a helyzetet a Dellában Perlusz László, a bértárgyalásokon az asztalnál helyet kapó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A klasszikus liberális politikai gazdaságtannak vége, de legalábbis szünetelni fog egy darabig – állítja a Della új részében Róna Péter közgazdász. Szerinte az Európai Uniónak követnie kell az Egyesült Államokat, és a korábbinál bezárkózóbb, protekcionista iparpolitikát kell folytatnia, amihez szükség lesz a teljes egységre a közösségen belül. Tehát mégis igaza lenne Orbán Viktornak, amikor a világ bezárkózását, tömbökre szakadását vízionálja? Az Oxford Egyetemen kurzusokat tartó szakember szerint a kormányfőnek vannak jó észrevételei, de nincsenek jó válaszai. Különben nem az EU-ból való kilépésen dolgozna – ami Róna Péter szerint de facto már folyamatban van –, hanem az érdekeinket szem előtt tartva az új uniós iparpolitikai stratégia kezdeményezői közé állna.

Akár már novemberre egyszámjegyű lehet az infláció, decemberre pedig 7 százalékra szelídülhet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint. A Della adásában beszéltünk arról is, van-e alapja az állítólagos aggodalomnak, mely szerint az állam nem fogja visszafizetni az állampapírokba fektetett pénzünket. Az elemző elmondta, miért rángatózik a forint árfolyama, miért nem gyengül érdemben a kamatcsökkentések ellenére, és miért nem érdemes siettetni az euró bevezetését. Az is szóba került, hogy melyik piaci tényező lehet a legnagyobb hatással az árak alakulására 2024-ben, és ez alapján teljesülhet-e a kormány 6 százalékos inflációs terve.

A rezsitámogatási rendszer módosítására jelenleg nincs gazdasági kényszer, a világpiaci árak várható alakulása a jövő év elején viszont lehetővé teheti a tarifák csökkentését, néhány hónappal az önkormányzati és európai parlamenti választás előtt. Az oroszok idén pozíciót váltottak: úgy tűnik, a bevételeik biztosítása érdekében fontossá vált számukra a megbízható üzleti partneri státusz visszanyerése. A Mol megtorpant a regionális iparági vezető helyért folytatott harcban, az üzleti környezet sem gazdaságilag, sem politikailag nem támogatja az ambiciózus kormányzati cél elérését. Az üzemanyag ára hatossal fog kezdődni az őszi hónapokban, a januári adóemelés erre tesz majd rá még egy lapáttal. A következő tíz évben még több energiára lesz szüksége a magyar gazdaságnak, amit a mostaninál drágábban tud csak beszerezni – de akkor miért éri meg a nagy energiaigényű ágazatoknak, hogy Magyarországon telepedjenek le? És mi lehet az oka annak, hogy a júniusi gázszámlák megugrottak a fogyasztók egy részénél? Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázelemzője volt a Della vendége.

Mindig próbálnak eladni valamit, amit nem lehet eladni – az egykori labdarúgó, Popovics Sándor gúnyolódott így a magyar labdarúgók szerződtetésén fáradozó játékosügynökökön, akiknek ma már jóval könnyebb dolguk van, amint azt Szoboszlai Dominik példája is mutatja. Az egyik nagy, hollandiai központú irodának dolgozó Georgi Attila szerint Európa kezd felfigyelni a magyar labdarúgókra, de a hazai akadémiák még adósak a tehetségek kinevelésével. Jóval több piacképes fiatal játékosra lenne szükség a külföldi piac meghódításához – összegezhető a játékosügynök véleménye, akivel a futballipar hátteréről beszéltünk a Dellában.

Valami más, nemesebb céljának is kell lennie a hatalomnak, mint annak megtartása – fejti ki a Dellában Medgyessy Péter volt miniszterelnök, aki ezt a nemesebb célt hiányolja az Orbán-korszakból. Szerinte nincsenek érdemi koncepciók a klímaváltozásra való felkészülésre, az energiarendszer megújítására, a művelt társadalom elősegítésére, a cigányság kiszakítására a feudális viszonyokból, az egyenlőtlen hozzáférési esélyek felszámolására az egészségügyben. „Napi ügyekben tud jó döntéseket hozni Orbán, mindig megpróbálja túllökni a holtpontról az országot, de nagy bűne, hogy nem gondolkodik távlatokban, pedig iszonyú hosszú időt kapott” – vonta meg az elmúlt tizenhárom év tanulságát az egykori szocialista kormányfő, aki annyival intézte el Orbánék önjellemzését, mely szerint az előző évtized volt az elmúlt száz év legsikeresebb időszaka Magyarországon, hogy „ez egy komoly beszélgetés, szerkesztő úr”.

Ha csak a pénzügyi statisztikából indulunk ki, nem tűnik drámainak a helyzet, van megtakarított pénze a magyaroknak, de valójában a társadalom egy jelentős része ebből semmit nem lát. Kállay András befektetési szakember, a Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke szerint mindössze 100–200 ezer volt képes fenntartani a válság előtti életszínvonalát, a többiek vagyoni helyzete érdemben romlott a magas infláció miatt. A társadalom egészében a nettó pozíció – vagyis a vagyon szembeállítva az eladósodottsággal – látszólag nem gyengült, ám a valóság az, hogy a „felső tízezerbe” tartozók mérsékelt hiteligénye torzítja a képet, a társadalom alsóbb rétegeiben egyre többen kénytelen személyi kölcsönökkel, folyószámlahitelekkel kipótolni a jövedelmüket. Kállay András szerint mára eljutottunk oda, hogy tízből hét családnak a hó végére csak az – időközben szintén értékét vesztő – ingatlana marad, mint felmutatható vagyon, ők tehát nem tudnak kijönni a havi jövedelmükből.

Nem csak a Belügyminisztérium döntött úgy mostanában, hogy a biztosítókat kihagyja az állomány – például a tűzoltóság – biztosításából: a cégeknél is terjed a gyakorlat, hogy a költségcsökkentés reményében önerőből próbálják megoldani például az autóflottájuk kárának ellentételezését a casco megkötése helyett. Sajnos egyre többször látunk ilyet – mondja a Della adásában Erdős Mihály, aki a rendkívüli kormányzati adóemelésekkel állítja összefüggésbe a díjak emelkedését. A Generali elnök-vezérigazgatója, egyben a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke elárulta, tavaly decemberben a karácsonyi istentiszteletre készülve szerzett tudomást a szektort érintő újabb adóemelésről, egy ismerőse üzenetéből, aki a sajtóban látta a hírt.

Újabb nagy kihívás előtt áll a kormány: a válság következményeként olyan mértékben értéktelenődtek el a megtakarítások, amit idő hiányában nem lehet már piaci alapon pótolni például azoknál, akik belátható időn belül nyugdíjba vonulnának, vagy beruházásban gondolkodtak. Rajtuk csak az állam segíthet, ha képes rá – vázol a Dellában egy nem túl szívderítő jövőképet Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke, aki szerint több millió embert érinthet ez a probléma, őket pedig nem lehet az út szélén hagyni.

Informális körökben hall sztorikat arról a Magyar Telekom volt vezérigazgatója, hogy fokozódik a nyomás a külföldi tulajdonú cégeken a magyar kormány és leágazásai részéről, hogy engedjék át üzleti érdekeltségeiket. Ehhez adott esetben nem is kell konkrét fenyegetés, elég, ha egy erős kormányzati háttérrel rendelkező, befolyásos ember teszi meg a visszautasíthatatlan ajánlatot, a pszichológiai hatás működik – mondja a Dellában Christopher Mattheisen, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint az itt működő német vállalatok aggódnak a kormányzati körök agresszív üzleti terjeszkedése miatt.

Számtalan bizarr szála van a Völner–Schadl-ügynek, de a korrupciókutatással foglalkozó Transparency International jogi vezetője a más ügyekben szerzett tapasztalatai alapján úgy látja: a főszereplők maguk alakították ki a vádirat szerinti „korrupt bizniszt”, azt nem felülről osztották ki rájuk, ahhoz nem kellett előzetesen engedélyt kérniük „a nagyfőnöktől”. Amíg nem sértettek magasabb érdekeket, addig ezt működtethették, amikor „egyesek rájöttek, hogy ebből lehet bizonyos hasznokat húzni, akkor bekéretőztek” – mondja a Dellában Ligeti Miklós, akit a perbeli védekezés – ha nagyon messziről indítva is, de – emlékeztet a frankfurti Auschwitz-perre, ahol mindenkiről az derült ki, hogy „hatáskör és funkció nélkül csak úgy lézengett Birkenauban”.

Arról nem tud a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, hogy a gyógyszergyártót is a háborús szponzorok listájára helyeznék Ukrajnában, mint az OTP-t, de más korlátozásokat már kilátásba helyeztek a vállalattal szemben, melyekkel „azt éreztették, hogy nem vagyunk szívesen látva az ukrán piacon”. Ráadásul, tette hozzá Orbán Gábor, téves információk alapján jártak el a céggel szemben. Az ukrajnai leányvállalat a gyógyszerellátás biztosítása mellett segélyekkel, adományokkal igyekszik megőrizni a partneri viszonyt, de sajnos néha többet igényel az élet: egy kollégájuk a háború áldozata lett, sokan pedig külföldre menekültek. Ilyen a magyar unortodoxiában sem fordult még elő – mondta már a hazai szabályozási környezetről a Dellában, amikor az ágazatot terhelő adók kivetésének módja került szóba. A kormánnyal folyó tárgyalásaik alapján bízik abban, hogy jövőre már nem kell fizetniük a különadót, sőt már az idén elkezdődik a kivezetése. A gazdasági környezet sokat romlott az exportáló cégek szempontjából, az árfolyamváltozások és a béremelések együtt a modern gazdaságtörténet legnagyobb versenyképesség-vesztéséhez vezettek az exportszektorban, állítja. Ettől független, és a 2007 óta befagyasztott árakkal magyarázható a hazai ellátásbiztonság megrendülése. „Az alacsony inflációs környezetben ez nem volt elviselhetetlen, de amióta kétszámjegyű infláció van, azóta egyre nagyobb arányban kerülnek az alapellátásban gyártott és kiszállított készítményeink abba a kategóriába, ami már nem éri meg nekünk” – fogalmazott, megerősítve, hogy egyes készítmények gyártásával leállhatnak a cégek, mert csak veszteségük keletkezik rajtuk. Végül arról is beszéltünk, hogy nem várt helyről tették próbára nemrég a céget.

Az USA-ból érkező hírek megfontolásra késztethetik a Monetáris Tanácsot, az elemző szerint azonban legkésőbb a nyári hónapokban sor kerülhet a forintnak erős támaszt adó 18 százalékos kamat csökkentéséhez. A Della friss adásában szó volt arról is, hogy lényegében elmúlt a veszélye annak, hogy a külső egyensúlyunk végleg megborul a magas energiaárak miatt. Török Zoltán beszélt arról is, hogy egyáltalán nem irreális az év végi egyszámjegyű infláció elérése, illetve arról, hogy milyen kockázatokat rejt a növekvő autóipari jelenlét.

Hétfőre elfogyott a pénz a fővárosi önkormányzat folyószámlájáról, azóta hitelből él a város egészen május végéig, amikor átmenetileg fel tud lélegezni Budapest az itt működő cégek adóbefizetése miatt. Addig viszont nagyon közel kerülhet a pénzügyi vörös vonalhoz, a rendelkezésre álló 25 milliárd forintos hitelkeret kimerüléséhez. Kis reménysugár, hogy alaptalannak bizonyult a félelem a fővárosi kis- és középvállalkozások bedőlésétől, a budapesti kassza számára fontos iparűzési adó befizetésével idén valószínűleg nem lesz gond. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a pénzügyi problémák ellenére a főváros nem jut csődbe, az elismert beszállítói számlákat ki fogják fizetni, nem kell pénzügyi gondnokot ültetni a városvezetés nyakába. Ígéri, a közszolgáltatások, a tömegközlekedés színvonalán nem változtatnak – már amennyiben a most indult Budapesti Lakógyűlésen a válaszolók támogatják az önkormányzat programját. Arról is beszélt, mi történne, ha az itt élők véleménye a feltett négy kérdésről nem esne egybe a városvezetés álláspontjával, és ennek milyen politikai következményei lehetnek. A szolidaritási hozzájárulás miatt még ebben a hónapban benyújtják a keresetet a kormánnyal szemben. „Hosszú perre számítok” – mondta erről. Kérdeztük arról is, hogy milyen stratégiát választanak a 2024-es évre szóló energiaszerződések megkötésekor: maradnak a napi árakhoz igazított beszerzéseknél, vagy visszatérnek a fix szerződésekhez. A Dellában sorra vettük a pluszokat és mínuszokat, de a főpolgármester-helyettes – aki havi rendszerességgel egyeztet Csepreghy Nándor építésügyi miniszterhelyettessel – azt is levezette, miért rúgna öngólt a kormány, ha fizetésképtelen helyzetbe akarná hozni a fővárost.

A következő hónapokban nem várható jelentős üzemanyagár-változás, 550 és 600 forint között mozoghat a benzin ára, ennél nagyobb kilengést – mint például a GKI előrejelzésében szereplő 50 forintos drágulást – sem a keresleti, sem a kínálati viszonyok nem indokolnak, az ellátást jelenleg semmi nem fenyegeti a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint. Grád Ottó a Dellában arról is beszél, hogy az üzemanyag-forgalom idei első negyedévi visszaesése mögött elsősorban a tavalyi magas bázis áll, de a gazdaság megtorpanását is jelzi a fogyasztás csökkenése. Figyelemre méltó, hogy a normál termékekhez képest jelentősebb volt a visszaesés a prémium termékek esetében. Az előző évben veszteséggel zártak az üzemanyag-kiskereskedők, de a várakozásokkal szemben végül nem dőltek be tömegesen a kis, független kutak, az elmúlt időszakban a töltőállomások másfél százaléka zárt be. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatáról – sajtóhírek szerint a GVH a benzinkutaknál is ellenőrzéseket fog végezni – az a véleménye, hogy ezt semmi nem indokolja, ezen a piacon szabad árak vannak, szemben az élelmiszer-kiskereskedelemmel, ahol még működnek az ársapkák. A főtitkár szerint a benzinkutasokra is nagy terhet raknak az elszálló energiaárak, a tavaly kötött fix szerződések. Az üzemeltetőket emellett az ágazatspecifikus állami elvonások is sújtják, amelyek – szemben a kormányzati ígéretekkel – félő, hogy tartósan megmaradnak, s ami miatt az árak nem tudnak közelebb kerülni az 500 forintos szinthez. Az adásban arra is választ keresünk, hogy miért a magyar benzinárak a legmagasabbak a közép-európai térségben.

Nem a kereskedők tehetnek arról, hogy magas szinten ragadtak be az árak, hanem a termelők, beszállítók magasan fixált energiaköltségei – fejtette ki a Dellában Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kormánynak elsősorban a kigazdálkodhatatlan energiaszámlákkal, szerződésekkel lenne dolga, nem a bolti árak meghatározásával, mert az alacsonyabb rezsi magával hozná a kereskedelmi árak csökkenését. Az új intézkedésről, a kötelező akciózásról az a véleménye, hogy nem fogja jobban mérsékelni az inflációt, mint ami az ágazat normál működéséből fakadna, de reméli, hogy ez az intézkedés tényleg megágyaz a hatósági árak kivezetésének június végén. Bízik benne, hogy az új intézkedésnek – szemben az ársapkával –nem lesz része a készletek kötelező tartása, mert az szerinte kivitelezhetetlen a romlandóság miatt. Kérdés az is, hogy a franchise rendszerben működő boltok esetében milyen szempontok szerint határozzák meg az árbevételi küszöböt. Az akciózás a falusi kisboltoktól szívhatja el a forgalmat, mert a vásárlók odébb állhatnak a biztos árcsökkenés reményében. Vagyis a kormány ott üti a legnagyobbat, ahol a legkevésbé akarja: a magyar kisvállalkozásoknál.

Amit eddig csak a fogadásokon, teniszpályákon panaszoltak el fél mondatban az itteni német vállalatok vezetői, azt most már nyíltan felvállalják, és ez fordulópont, azt mutatja, hogy komoly a helyzet – utalt a Dellában Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azokra a hírekre, hogy a nálunk működő német cégek gyanakodva figyelik az Orbán-kormány támogatását élvező vállalatok térfoglalását a német érdekeltségek rovására. Az egyetemi tanár szerint kérdéses, hogy jövőre eljut-e a jelenleg 25 százalék feletti infláció az MNB által kívánatosnak tartott 3 százalék közelébe, ehhez szerinte recesszió kellene. A Budapesti Corvinus Egyetemen a Költségvetési Tanács számára készített modellszámításuk szerint idén decemberben 10–11 százalék lesz az infláció. Vagyis közel lesz az Orbán Viktor által parancsba adott egyszámjegyű mértékhez, amit adminisztratív döntéssel – például az energiaárak jól időzített csökkentésével – akár el is lehet majd érni. De ez az időszak még nem ágyaz meg a jegybanki kamatok csökkentésének. A jegybank kamatpolitikájáról az a véleménye, hogy rendjén való, Matolcsy Györgyék azt teszik, amit a tankönyvek szerint ebben a helyzetben tenniük kell: magasan tartott kamattal adnak támaszt a forintnak egy – a kormány intézkedéseitől nem függetlenül – teljesen bizonytalan gazdasági környezetben.

Volt rá példa, hogy a dolgozókat hazaküldték az egyik hazai akkumulátorgyárból, amíg az egészségükre ártalmas nikkel valamennyire ki nem ürült a szervezetükből, addig is kevesebb fizetést kaptak – mondta a Della adásában Székely Tamás. A műsorban a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a veszélyes üzemekben tapasztalható munkakultúráról, a munkavállalói jogok érvényesüléséről, valamint általában a 2022-re szóló bérmegállapodás megvalósulásáról is beszélt. Még nem mindenhol született béralku, van olyan cég, ahol 4 százalékot ajánl a tulajdonos: ott érik is a sztrájk. A VDSZ elnöke nem bízik abban, hogy félév táján újra tudják tárgyalni a tavaly év végén kötött minimálbér-megállapodást: bár erre volna lehetőség a dokumentum alapján, és az inflációs folyamatok is indokolttá tennék, sem a munkaadók, sem a kormány nem érdekelt szerinte a megállapodás megújításában.

Ez pedig az időnyerés – mondja a Della friss adásában Andor László közgazdász, volt uniós biztos, aki szerint leghamarabb az év második felében, de még inkább a végén érkezhetnek az első, részleges utalások Magyarországra az Európai Unióból. A vita elnyújtásához a gazdasági körülmények most kedvezőbbek a magyar kormány számára, mint voltak tavaly – és bár megjelentek kockázatok a bankpiaci pánik miatt, ezek nem fodrozzák a 2008-as válság szintjéig a recessziót. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának egykori tagja arra számít, hogy a támogatások elérését célzó tárgyalások során lesz annyi előrehaladás, hogy csökkenjen a felfüggesztéssel érintett pénzügyi keret. Az Európai Unió elhagyása ellen számos, mellette viszont egyetlen józan érv sem szól, ezért amikor ilyen húrokat penget Orbán Viktor, akkor a hazai nacionalista közegnek játszik – mondja. Szerinte tévedés lenne a franciákra helyezni a súlypontot a németekről a magyar kormány legfőbb uniós politikai-gazdasági szövetségesének keresésekor, mert a franciák mélyebb uniós integráció felé terelnék a közösséget, mint ami Orbánnak elfogadható. A műsorban elemezzük az unión kívüli, alternatív pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés esélyét, az eurózóna összezárását Magyarország körül, továbbá Andor László elmondja véleményét a Demokratikus Koalíció létszámgyarapító stratégiájáról az ellenzéki térfélen. Azt is megtudjuk, megkereste-e már az MSZP elnökségi tagját egy belépési nyilatkozattal Gyurcsány Ferenc.

Rossz volt az üzenete a Roszatom hétvégi nyilatkozatának Aszódi Attila energetikai szakértő szerint, aki azt olvasta ki abból, hogy az új paksi atomerőművi blokkok orosz fővállalkozója más konstrukcióban képzeli már el a beruházást, mint ami a szerződésekből következik. Az egyetemi tanár, volt államtitkár szerint a felelősség megosztásáról valószínűleg kezd másként gondolkodni az orosz cég, amely eredetileg azt vállalta, hogy – alvállalkozók bevonásával, de – fővállalkozóként valósítja meg és adja át kulcsrakészen a létesítményt a magyar megrendelőnek. Aszódi Attila a Della friss adásában kifejti, hogy az atomerőművi kapacitások bővítésére továbbra is szüksége van Magyarországnak, sőt a Paks II-n túl akár egy harmadik atomerőmű is elférne a magyar rendszerben. Szerinte érdemes újragondolni a lehetőségeket, és akár új helyszínen, a nulláról elkezdeni egy új projektet. Pakson az orosz technológia nélkül a jelenlegi szerződéses keretrendszerben nem lehet befejezni a beruházást, viszont a Roszatom eddig nem tudta bizonyítani, hogy képes az orosztól eltérő jogi, gazdasági, műszaki hatósági környezetben határidőre és megfelelő minőségben teljesíteni. Ráadásul már politikai akadályok is nehezítik a beruházás haladását. Lehet, hogy Franciaország lesz a megmentő?

Két nap alatt elillant az éledező optimizmus, hogy az idén talán mégsem zuhan recesszióba a gazdaság, az Egyesült Államokat és Svájcot sújtó bankpánik újra borúlátóvá tette az egyik legismertebb magyarországi alapkezelőt. Zsiday Viktor a Dellában kifejti, hogy a jegybankok és a hatóságok fellépése nyomán – további kamatemelések nélkül is – szigorodni fog a pénzügyi közvetítő rendszer, ami fékezi a növekedést. A történtek miatt a Magyar Nemzeti Bank az eddig gondoltnál is tovább halaszthatja a hazai, rendkívül magas kamatai csökkentését, hogy valamelyest meg tudja védeni a forintot. Ez ugyan szembemegy a kormány akaratával, de a jelen helyzetben nem lehet érdemi nyomást gyakorolni a jegybankra az intézmény vezetésének lecserélésével vagy a működését befolyásoló intézkedésekkel, mert az duplán ütne vissza, a befektetői bizalom megreccsenésével. Az, hogy a forint ilyen gyorsan és ilyen mértékben gyengült, azt mutatja, hogy a forró pénzek keresnek nálunk befektetési lehetőséget – mondja Zsiday Viktor, aki az elmúlt időben befektetőként a görög bankokban látott fantáziát. A közgazdász arról is kifejti a véleményét, miért nem szükségszerű az EU elhagyása ahhoz, hogy a befektetői világ az unión kívüliként kezelje Magyarországot.

A jelenlegi hitelkamatszintek mellett normálisan nem gazdálkodható ki egy szállodai beruházás – mondja a Dellában Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Az energiaárak az idén nem rombolnak úgy, mint tavaly, de így is a szállodaipari költségek 20–25 százalékára nőtt a rezsiszámla súlya a korábbi 5 százalékról, ezért a szövetség újabb három hónappal szeretné meghosszabbítani a március végén záruló állami rezsitámogatási programot, javaslatukkal hamarosan megkeresik a kormányt. A hotelek nem szorulnak olyan tömegben külföldi munkaerőre, mint az ipar, ahová a kormányzat közlése szerint félmillió gazdasági migránst akarnak behozni, de szükség van rájuk a külföldi vendégeket fogadó szálláshelyeken. Ami a szállodák bevételi oldalát illeti, a fővárosi hotelek simán emelhetnék egyik napról a másikra 20 százalékkal az euró alapú áraikat, a piac észre sem venné – állítja Flesch. A szállodaipari szövetség elnökét kérdeztük arról is, hogyan éli meg a szakma a Mészáros-Tiborcz-féle befektetői kör nyomulását, aggódnak-e a régi szakmabeliek, hogy előbb-utóbb kapnak egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Idézet a válaszból: „A verseny az egy jó dolog, hogy ha mindenki a rajtvonalnál egy helyről indul el”.

Utolsó stádiumában van a magyar egészségügy, ahhoz, hogy érdemi javulás legyen, mindenekelőtt haza kellene hozni a külföldön dolgozó orvosokat, nem elüldözni a még itt maradottakat, például a Magyar Orvosi Kamara ellehetetlenítésével. A kórházakból ugyanis hiányzik a karrierje közepén járó orvosi kar, amelyik át tudná adni a tudását a kezdő orvosoknak – mondja a Dellában Gémesi György, Gödöllő polgármestere, hozzátéve, hogy ezt a problémát a Belügyminisztériumban is jelezték egy konzultáció során. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki korábban maga is orvosként dolgozott, életveszélyesnek tartja a kormány játékát, a társadalom orvosok ellen hangolását, mert az megmételyezi az orvos-beteg kapcsolatokat. Kitartásra buzdítja a kamarai tagokat, mert a kormány csak az erőből ért. Szóba került az akkumulátorgyártás is: a polgármester nem zárkózna el egy ilyen befektetői ajánlat elől, szerinte az akkumulátorokra szükség van a mindennapokban, és nincs azzal baja, hogy Magyarországon kiépül a gyártás, de csak hatástanulmányok és társadalmi egyeztetések után hoznák meg a testületi döntést – már ha lenne szabad földterületük –, nem kormányzati nyomásra. Gémesi szerint bár a kormány minden eszközzel az önkormányzati autonómia megsemmisítésére tör, és a kádári tanácsi rendszerhez tér vissza, jövőre azért még megtartják a helyhatósági választást, amelyen – mint bejelentette – újra ringbe száll Gödöllő polgármesteri tisztségéért.

Hiába a kormányzati akarat, a feltételek – kiemelten az energia – hiánya miatt kétséges, hogy a Debrecenben épülő akkumulátorgyár teljes üteme megvalósul, már a folyamatban lévő első ütemnél is lehetnek gondok – mondja a Della adásában Győrffy Dóra közgazdász, aki szerint irtózatos koncentráció van kialakulóban egy olyan iparágban, amelyben Magyarországnak nincs komparatív előnye. És akivel felidézzük, hogy a 2008-as Fidesz valószínűleg az akkumulátorgyártás ellen demonstrálna, kormányzati pozícióból viszont figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi szempontokat, és nehezen magyarázható politikai-gazdasági alkukat köt, aktuálisan Peking kegyét keresi. Kínának – ahonnan a beruházó Debrecenbe érkezett – viszont csak addig vagyunk fontosak, amíg az Európai Unió tagjának számítunk, ez tehát az egyik objektív akadálya az unió (orbáni beszédekből időnként kihallható) esetleges elhagyásának – nyitottuk szélesre az értelmezési mezőt. Az orosz-ukrán háborúval pedig végképp egyértelművé vált: egy út maradt, az európai közösségé. Immár megkérdőjelezhetetlen, hogy Moszkvával nem lehet fenntartani az eddigi erős szövetséget. „Egy háborús agresszor, népírtó országgal nem lehet szoros kapcsolatokat fenntartania egy civilizált országnak, amely a nyugati szövetség tagja” – mondja Győrffy.

Apáról fiúra, generációról generációra száll a mondás: csak kórházba ne kerüljön az ember! De mi az alapbaja a magyar egészségügynek, ami ehhez az általános érzülethez vezetett? – tettük fel a kérdést a Della friss adásában a Magyar Orvosi Kamara elnökének, Kincses Gyulának, aki aktuálisan a kormánnyal birkózik az ellátórendszer – a MOK szerint szakmailag rossz – szabályozása miatt. És akivel arra is kerestük a választ, tart-e ott az egészségügy minőségromlása, hogy már sérülnek a testi egészséghez fűződő alkotmányos jogaink. Kincses Gyula a podcastban kifejti, miért nem lehet még az új rendszerben sem mintegy parancsszóval kirendelni ügyeletbe az orvosokat. Valamint reagál az őt és a kamarát érő, közelmúltban elhangzott kemény kritikákra, továbbá arra a felvetésünkre, hogy közel járunk-e az ellátórendszer lebénulásához.

A nyáron fordulat állhat be az orosz-ukrán háborúban: ha már a Krímet veszélyeztetné az akkorra várt ukrán előrenyomulás, Oroszországban akár a hadiállapotot is elrendelhetik – vázol egy korántsem képtelen forgatókönyvet a harcok várható alakulásáról Rácz András Oroszország-szakértő a Della új adásában. Az egy – de valójában kilenc – éve tartó háború ezzel új fejezethez érne, minden orosz erőforrást a katonai műveleteknek rendelhetnek alá. Vélhetően ez sem lenne azonban elég a háború gyors lezárásához, ugyanakkor évtizedekre visszavetné az orosz gazdaságot; ezért is hezitálhat Vlagyimir Putyin a tömegpusztító fegyverek bevetésének lehetőségét is közelebb hozó döntés meghozatalakor. Szó esik arról is, hogy a nyugati országokban az ukrán győzelem elősegítésén túl örömmel látnák térdre kényszerítve Moszkvát, ez azonban Rácz András szerint soha nem jelentheti Oroszország nagyhatalmi státuszának végleges elvesztését: az atomfegyverei és az ENSZ Biztonsági Tanácsi állandó tagsága mindig az első ligába fogja sorolni az országot. A birodalmi ambícióit viszont évtizedekre le lehetne törni, legalábbis a Nyugat reménye szerint. Beszéltünk arról is, mennyi anyaországi magyar vehet részt a harcokban, és hogy mit mond el az ukrán politikai-katonai vezetés moráljáról, hogy a háború közepette a legmagasabb szintekig érnek a korrupciós botrányok Kijevben.

Ajjaj – összefoglalóan ez volt a gondolata Lakatos Péternek, amikor Orbán Viktor uniós tagságunkkal kapcsolatos szkeptikus kijelentéséről kérdeztük a Della friss adásában. A Videoton Holding egyik tulajdonosa, társigazgatója nincs arról meggyőződve, hogy a többi uniós tagállamnál, illetve az Egyesült Államoknál jobb kilátásokkal kecsegtet a türk vonal. „Számomra annyira abszurd, hogy ne oda tartozzunk, ahova tartozunk, hogy nem akarom komolyan gondolni, hogy valaki ezt komolyan gondolja” – hangzik el a műsorban. Amiben szóba került a debreceni akkumulátorgyár ügye is: Lakatos szerint nem jó, ha nagyon leegyszerűsödik az erről folyó vita, de ha választani kell, hogy még egy BMW-gyár vagy egy aksigyár települjön oda, inkább az előbbit választaná. Fontosnak tartja, hogy olyan iparágakba érkezzenek befektetők, melyek második, harmadik körös beszállítói közé magyar cégek is odaférnek. Az akkumulátorgyártást nem tartja ilyennek: amikor „Kelet-Európa talán második legnagyobb akkumulátor-szerelő vállalaként” a Videoton megkereste a már idetelepült cégeket, azt a választ kapták, hogy „nekik angolra sincs lefordítva a rajzuk, mit keresünk itt, a következő tizenhét évre megvannak a távol-keleti beszállítóik”.

Az év végére 10-15 százalékosra szelídülhet az élelmiszerek inflációja a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója szerint. Heiszler Gabriella a Dellában arról beszélt, hogy egyes élelmiszereknél –mint a liszt és a napraforgóolaj – már érzékelni a beszállítói árak mérséklődését. A tavalyi ársokk nagyon tudatossá tette a vásárlókat, lényegében az ár dönti el, mit tesznek a kosarukba, és már a középosztály is kétszer meggondolja, hogy mit vásároljon, különösen, hogy kell-e neki a drágább, márkásabb termék. Az anyacégnél aggódva nézik a magyar piac torzulásait, különösen az ágazati adók és árstopok kedvezőtlen, veszteséget termelő és beruházást visszafogó hatásait. Közben a Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatot indított a tejtermékek árának drágulása miatt, amely valamennyi ágazati szereplőre kiterjed. A hatóság már el is küldte kérdéssorát a cégnek. A műsorban szó esik még arról, hogy valóban más minőségű portékák kerülnek-e a magyar boltok polcaira, mint Európa más országaiban.

„Valószínűleg rosszabbul fogunk élni az idén, mint 2022-ben, de remélem, csak egy icipicivel” – mondja a Della legújabb adásában a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Simor András szerint azért nem tud hatékony lenni a jegybank inflációletörő politikája, mert a kormány meggátolja azt a saját intézkedéseivel. Vendégünk nem a volt jegybankár, ma már a gazdaságpolitikát meghatározó miniszter, Nagy Márton szerepét látja ebben jelentősnek – szerinte ő csak alkalmazkodik a politikai elvárásokhoz –, hanem a miniszterelnökét, Orbán Viktorét, aki mindent a hatalma megtartásának, megerősítésének rendel alá. Simor szerint szakmai alapon leghamarabb az év vége felé lehetne kamatot csökkenteni, de nincs kétsége, hogy a jegybank hamarabb elindul ebbe az irányba. Ehhez elég, ha „Orbán leül beszélgetni Matolcsyval”. A beszélgetésben arról is szó esik, mivel lepte meg leginkább az MNB tavaly év végén, és mit ért az alatt, hogy itt bármikor bárkivel bármi megtörténhet.

A Sziget Fesztivál alapítói és tulajdonostársaik értékesítették a legnagyobb hazai fesztiválokat rendező cégben meglévő kisebbségi tulajdonrészüket, ezzel az amerikai többségi befektető vált a Sziget Zrt. egyedüli tulajdonosává – derül ki a Della legújabb adásából. A kiszállók egyike, Fülöp Zoltán a tavaly év végi dealt a diszkonttényezőkkel együtt korrektnek tartja, mint mondta, a továbbiakban az operatív munkában sem vesznek részt, de ha a Sziget részéről igényt tartanak rá, szívesen adnak segítséget. A fesztiváliparban szerinte 20–40 százalékos költségnövekedést kell kigazdálkodniuk a piaci szereplőknek, ami az idei jegyárakon is nyomot fog hagyni. A Volt Fesztivál alapítójaként arról is beszél az adásban, hogy mivel fogják pótolni a tavalyi veszteséges év után idén kimaradó soproni rendezvényt, amit azért nem temetne el, és hogy valóban a magyar felső-középosztály eseménye lett-e mára a Sziget.

A szokásosnál melegebb tél miatt kevesebb gázra van szükségünk, és ha februárban sem érkezik meg a hideg, akkor a fogyasztók elkerülhetik a rezsiköltségeik drámai emelkedését – derül ki a Della legújabb adásából, amelyben Holoda Attila energiapiaci szakértővel beszélgettünk. Szerinte az év során 60–80 dollár körül alakulhat a gáz piaci ára, jóval alatta maradva a tavalyi átlagnak. Ennél akkor lenne átmenetileg magasabb, 100–130 dollár a piaci ár, ha a tavasszal nagyobb mértékben kellene feltölteni a gáztárolókat, de ennek egyelőre nem látni jelét. Az adásban szó esik még arról, hogy miért jártak jobban azok a cégek, amelyek nem kötötték meg tavaly ősszel a gázszolgáltatási szerződéseiket a 2023-as évre, milyen hatása lesz az európai üzemanyag-piacra az uniós szankció februári élesedésének, és hogy miért nem fog elkészülni 2032-re sem Paks II. Valamint arról, lesz-e valaha tényező a kormányban az új energiaügyi miniszter, Lantos Csaba.

Gyurcsány Ferenc mellett az elfogadható életszínvonal biztosítja az Orbán-rendszer stabilitását, az utóbbi pedig biztosan tovább romlik idén, ami kikezdheti a kormány iránti választói bizalmat – mondja a Della legfrissebb adásában Pogátsa Zoltán közgazdász. Szerinte a magyar társadalom latin-amerikanizálódása zajlik, a társadalom 70 százaléka szegénynek tekinthető nyugat-európai mércével mérve, sokaknak már alapvető élelmiszerekre sem telik, mert az infláció eltünteti a jövedelmük reálértékét. A magyar háztartások jelentős része az ársapkás termékekből él, ezek kivezetése társadalmi robbanáshoz vezetne – ezzel magyarázza, hogy a közgazdasági logika ellenére miért ragaszkodik ehhez az intézkedéshez az Orbán-kormány. Ami az idei kilátásokat illeti, szerinte egy puccs megbuktathatja Vlagyimir Putyint, a magyar kormányon fennmarad a nyomás az EU részéről, és nem látja, mi tudna támaszt adni a forintnak, ezért nem vár érdemben erősödő árfolyamot 2023-ban. Távolabb tekintve pedig Kína globális vezető szerepre törekvését elemezzük, amitől mindössze egy technológiai ugrásra vagyunk Pogátsa szerint.

Gyengébb év lesz 2023 a lakáspiacon, mint 2022 volt – mondja a Della idei utolsó adásában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A keresletet a tovább száguldó infláció miatt magas szinten beragadó hitelkamatok fogják vissza, a kínálati oldalon pedig az okoz majd dilemmát, hogy a kulcsfontosságúvá váló energiafogyasztásra hogyan reagáljanak a tulajdonosok, ha sokallják a rezsit: értékesítsék vagy inkább felújítsák az ingatlanjukat? A szakértő szerint valamelyest korrigálni fognak jövőre az árak az idei 8–15 százalékos áremelkedés után, bizonyos térségekben, ingatlantípusoknál csökkenést tapasztalhatunk, de nem akkorát, amennyivel idén drágultak az ingatlanok. Extrém esetben azonban előfordulhat 20–30 százalékos áresés is. A fordulat már most ősszel beállt, amikor a kereslet 30–40 százalékkal zuhant. A december 20-án rögzített adásunkból az is kiderül, milyen illusztrációkkal lehet manapság kapóssá tenni az eladásra szánt lakást az interneten, és mennyire tartják a legdrágább ingatlant a cég kínálatában.

Nemzetgazdasági szinten átlagosan 13-14 százalékkal emelkedhetnek jövőre a bérek, de lesznek ágazatok, ahol még ennyit sem tudnak majd megadni a dolgozóknak – hangzik el a Della legújabb, december 19-én felvett adásában. A minimálbér-tárgyalásokon a munkaadói oldalt képviselő Rolek Ferenc szerint csak akkor van értelme újra tárgyalni jövő év közepén a 16 százalékos minimálbér-, és a 14 százalékos garantált bérminimum-emelést, ha a legfontosabb makroszámok – infláció, GDP – több, mint 2 százalékponttal eltérnek a most megszületett megállapodásban figyelembe vett mutatóktól. Ami az infláció esetében 16 százalék. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a tárgyalások során a kormányzat részéről szakértői szinten szóba került, hogy a bérterhek emelésével teremtsenek forrást a jövő évi költségvetési kiadásokra – innen nézve az is eredmény, hogy a munkaadók által kért adócsökkentés helyett a bérterhek végül nem változnak 2023-ban. Ha nem súlyosbodik tovább a globális politikai-társadalmi krízis, akkor nem fog összeomlani a munkaerőpiac, de pár százalékponttal így is emelkedhet a munkanélküliség – jósolja 2023-ra a MGYOSZ alelnöke.

Fontos a megállapodás az Európai Unióval, de ettől nem lesz demokratikusabb Magyarország, az újonnan felállított intézmények nem hoznak alapvető változást – értékelte a hétfő esti híreket a Della legújabb adásában Karácsony Gergely főpolgármester. Nem hisz abban, hogy az Orbán-kormány őszintén akarja a változást, inkább a pénzt akarja, az uniós támogatáshoz pedig ez az út vezetett. Matolcsy György elhíresült beszédéről az a gondolata támadt, hogy a belső hatalmi harcban a jegybankelnök már letett arról, hogy kaphat még egy ciklust az MNB élén, ezért beszélt a Parlamentben a gazdaság valós helyzetéről. A főváros közben olyan költségvetést visz a közgyűlés elé, amelyben a főpolgármester szerint is százmilliárdos kockázat van, például mert a kormánytól még az idén esedékes pénzeket sem kapta meg Budapest, és az energiaárak alakulása is bizonytalan. Karácsony nem látja egyelőre, hogyan lehet végig vinni az évet. Nem zárja ki, hogy például a tömegközlekedés ritkításával kell reagálniuk év közben, de a közszolgáltatások színvonalának megőrzésére törekednek. Elhangzik még, hogy januárban döntenek a taxitarifáról: hajlik rá, hogy kivezessék a hatósági árat. A podcastban arról is beszél, hogy lehet-e belőle miniszterelnök-jelölt 2026-ban, illetve mekkora esélyt ad a Fidesz legyőzésére a következő parlamenti választáson. És hogy kikre gondol, amikor azt mondja: „ingyen nem lehetnek ilyen hülyék”.

Még mindig befelé tartunk a válságba, jövőre sok vendáglátóhely fogja még becsukni a boltot – fest sötét jövőképet a Della legfrissebb adásában Gerendai Károly vállalkozó, étteremtulajdonos, a Sziget Fesztivál alapítója. Víziója szerint az éttermek 30, de akár 40 százaléka is bezárhatja a konyhát a Covid óta tartó vendéglátóipari lejtmenetben. Ennek oka részben a rezsiszámlák emelkedése: a saját éttermeiben négyszeres-ötszörös növekedéssel számolnak 2023-ra. A piaci helyzetet jól tükrözi, hogy már külföldről kénytelenek toborozni munkatársakat, annyira kevés a hadra fogható itthoni munkaerő. Ebben az előttünk álló kínálatszűkülés, további éttermek bezárása hozhat javulást szerinte. Eközben a kereslet változására is reagálniuk kell: a minőségi vendéglátásra specializált éttermeikbe járó magyar vendégek is megnézik már, mire mennyit költenek egy ebéd vagy vacsora során. Nem úgy a külföldiek, akiknek a pénztárcája az euró erősödése miatt jobban elbírja az áremeléseket. Gerendai Károly beszél a Sziget Fesztivál túlélési esélyeiről, a soproni Volt Fesztivál kiárazódásának okairól, valamint arról, hogy folyamatban van a tárgyalás a többségi tulajdonossal a Sziget Fesztivál mögötti cégben még meglévő érdekeltsége eladásáról.

„Hurráoptimistának tartom azokat a jóslatokat, hogy a jövő év második felében egyszámjegyűvé válik az infláció” – mondja a Della legfrissebb adásában Oszkó Péter innovációs befektető, volt pénzügyminiszter, aki szerint a munkavállalók megpróbálják kikövetelni a munkaadóktól, hogy a béremelések kövessék a 20 százalékos inflációt, nem szólva a 40 százalékos átlagos élelmiszer-áremelkedésről. Általában is rosszabb év elé nézünk, mint amilyen 2022 volt, sőt ez átnyúlhat 2024-re is, mert hiányozni fog a költségvetés gazdasági stimulusa: az idei minden idők legnagyobb választási pénzszórása volt, erre a következő évben nem lesz lehetőség, márpedig a magyar gazdaság a gödrökből rendre a fiskális költekezés növelésével lábalt ki az elmúlt évtizedekben. Oszkó Péter szerint hat-hét hónap múlva érhet el arra a pontra a reálgazdaság, hogy a munkaerő nagyobb számú csökkentésével reagáljon a recessziós környezetre, de ez szerinte nem jár majd a munkanélküliségi mutató érdemi emelkedésével, sokkal inkább a foglalkoztatottsági mutatók romlásával, mert sokan külföldön fognak munkát keresni, illetve a munkaadók nem töltik be az aktív éveiket befejező, nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyét. A forint gyengébb még lehet szerinte, erősebb aligha. A műsorban arra is kísérletet teszünk, hogy megfejtsük az Orbán-titkot.

A focihoz hasonlóan a bankszektorban is vannak meglepetések – mondta a Della legfrissebb adásában Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke kevéssel azután, hogy véget ért az Argentína-Szaúd-Arábia vb-mérkőzés, amely utóbbiak győzelmével zárult. Ehhez mérhető meglepetés volt a bankszektornak az a hét eleji kormányzati bejelentés, amely szerint a hiteloldali kamatstopok után a betéti oldalon is korlátozásokat vezetnek be a bankoknál. Mondván, hogy „vége a nyerészkedésnek” – ám a bankvezér szerint ilyesmiről nem volt szó, az érintett kör is a lakossági megtakarításokat kezeli. Konklúzióként hozzátette: a piacgazdaság nem tökéletes, de ennél jobbat nem ismer. A beszélgetésben szó esik még a hitelkereslet további szűküléséről, a monetáris és fiskális politika között tapintható feszültségről, valamint arról, hogy miért az irodaházuk melegvíz-ellátása körül alakult ki a jövő évet több mint tízszeres gázárakkal és háromszoros áramárakkal indító bank legutóbbi igazgatósági ülésének egyik legnagyobb vitája.

Az idei fűtési szezonban lesz elég gáz, a magyarországi tárolókból biztosítani lehet a szükséges energiát – mondja a Della legújabb adásában Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) főmunkatársa. A jövő téli gázhelyzet – ami miatt sokan jobban aggódnak, mint az idei miatt – még bizonytalan, egy enyhébb tél sokat segítene Európának. Máskülönben arra is szükség lehet, hogy európai szinten allokálják az energiát, túllépve a piaci törvényszerűségeken. A REKK kalkulációi szerint hosszabb távon 50–80 euró környékén állhat be a gáz egyensúlyi ára, aminek egyik feltétele az európai fogyasztás 20 százalékos csökkenése. Lantos Csabát alkalmassá teszi az iparági tapasztalata, menedzserszemlélete az energetikai ágazat irányítására – reagált az energiaügyi minisztérium létrehozására, hangsúlyozva, hogy önmagában a szektor állami felügyelete nem indokolna önálló tárcát. A feladatkörök egybe terelése kapcsán kifejtette, a kormányzati indoklással szemben nem ismer olyan uniós feltételt, ami miatt Paks II ne kerülhetne az új tárcához. Felsmann Balázs arról is beszél adásunkban, hogy miért nem lát mozgásteret a lakossági piaci gázár csökkentésére januártól, valamint arról is, hogy miért nehéz leválni az oroszországi gázról.

Jövőre akár 1500 forintba is kerülhet egy kiló kenyér és 150 forintba egy tojás – ez az egyáltalán nem megnyugtató üzenete a vásárlók számára Raskó György agrárközgazdásznak, volt parlamenti képviselőnek, gyakorló gazdálkodónak, akit a Della legújabb adásában kérdeztünk a hazai élelmiszerinfláció alakulásáról, az agrárágazat jövőképéről. A szakember szerint az árak elszabadulásáért a gyenge forint és az ársapka bevezetése a felelős, amit a nagy diszkontok kompenzálni tudnak, de a kisebb boltok belerokkannak. Sokat elmond a kereskedelmi multik elleni kormányzati harcról, hogy nagyobb a diszkontok piaci részesedése, mint egy évtizede – emeli ki Raskó, aki nem látja sok értelmét az ársapka kiterjesztésének, az árakat ezzel nem lehet megfékezni, arra pedig végképp nincs esély, hogy azok visszatérjenek a válság előtti szintre. Szóba került az éghajlatváltozás, ami kinyírta a hazai a cukorrépa-termelést, de befellegzett a bogyós gyümölcsök termesztésének is: mi a klímaváltozás vesztesek közé kerültünk, Lengyelország és Oroszország a nyertesek közé. Ahogy az idei termést agyonvágta az aszály, sajnos minden esély megvan rá, hogy jövőre még rosszabb terméseredmények legyenek búzából, kukoricából, mert az idei ősz sem hozta el azt a csapadékmennyiséget, amire a földeknek szükségük volt. A gazdálkodók költségei eközben meredeken emelkednek, az energián, műtrágyán túl ma már az elképesztően megdrágult hitelek is rontják a magyar termelők versenyképességét: míg itthon 16–18 százalékos kamattal lehet forgóeszközhitelhez jutni, addig Szlovákiában 2 százalékot kér a bank – hasonlítja össze vállalkozásai forrásszerzési lehetőségeit Raskó György.

A mai napig horror áron kínál energiát a településeknek az MVM, az árnövekedés 25-32-szeres, miközben a nemzetközi árak a nyár óta jelentős mértékben csökkentek. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ezért úgy döntött, felkeresi az MVM-et és a tulajdonost képviselő Miniszterelnökséget, hogy elérje, kínáljon végre fix árat a villamos művek. Nem zárja ki, hogy lesz olyan önkormányzat, amelyik élő energiaszerződés nélkül vág bele a 2023-as évbe, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy majd jön az állami cég illetékese, és leszereli a gáz- meg a villanyórákat a hivatalban és intézményeiben. A Della adásában beszél továbbá arról, hogy az önkormányzatok a költségeik 15–20 százalékát képesek megfogni a fűtés letekerésével, a világítás lekapcsolásával a késő esti órákban, vagy intézmények bezárásával, de ezzel együtt sem tartható az energiaköltségek emelkedése, ami Schmidt Jenő városa, Tab esetében 60–70 millió forintot jelent egy év alatt. A jövő évi költségvetésről újranyitott kormányzati tárgyalásokba bekapcsolódtak, a legfontosabbnak azt tartják, hogy az önkormányzati étkeztetés költségeit rendezze a kormány, mert az 500 forintért adott menü 1200 forintból jön ki a konyhán, a különbözetet pedig valakinek állnia kell. A fideszes polgármester azt is elárulta, kapott-e már figyelmeztető telefont a pártközpontból, hogy ne ugráljon annyit a TÖOSZ vezetőjeként.

Nagy elbocsátási hullám nem lesz, de a kisebb vállalkozások közül sok tönkre megy a válság miatt, amit úgy a kormány, mint az MNB alaposan félrekezelt – fejti ki a Della friss adásában László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint annál nagyobb butaságot nehéz csinálni, mint amit a jegybank tett, amikor bejelentette, hogy leáll az emelésekkel az irányadó kamatnál, úgy véli, ez a szakmai inkompetencia abszolút biztos mércéje. Azt is mondja, egy ponton visszaüt az orbáni gazdasági modell, hogy minél több ágazatban kell elérni a többségi magyar tulajdont: a válságban ugyanis nincs mögöttük külföldi anyacég, amelyik finanszírozza a veszteségeket, devizát bocsátva a rendelkezésükre, így ez a feladat a magyar gazdaságra marad, pénzügyi szempontból kiszolgáltatottabbá válik az ország. Arról is szó esik, hogy a dolgozók jövőre lemaradnak a reálbér-emelkedésről, tovább fog pörögni az ár–bér spirál, a gazdaság jó esetben stagnál, és nem segíti a kilábalást a választás után kialakított kusza kormányzati struktúra sem.

A magyar kormány elszámolja magát, ha abban bízik, hogy a korrupcióellenes törvények elfogadásával megtette a dolgát, és csak a pénz utalását kell várni. Az Európai Bizottság és más uniós szervek alapállása ugyanis megváltozott: a jogszabályok végrehajtását ugyanolyan figyelemmel fogják kísérni, mint a megalkotásukat, és ha ebben hibát találnak, le fogják állítani az utalásokat - vázolta a szerinte reális forgatókönyvet a folyamatban lévő tárgyalások alakulásáról, részben első kézből származó uniós információira hagyatkozva a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a Della legújabb adásában. Martin József Péter szerint a magyar kormány arra játszik, hogy majd az Európai Tanács kimenti a szorult helyzetéből, de az eljárásba olyan visszacsatolások épültek be, ami egy későbbi fázisban is lehetővé teszi a támogatások visszatartását. Ráadásul a határidők miatt már most is valós veszély a támogatások egy részének az elvesztése. Arról is szó esik a beszélgetésben, hogy a gazdasági válság akár jót is tehet a magyarországi korrupció elleni küzdelemnek, ez fordulópont lehet, de ehhez szükség lesz az Európai Unió eltökéltségére, hogy ne hagyja a kormányt kiüresíteni a vállalását, Patyomkin-intézmények működtetésével. A Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint a korrupció egyik járulékos hatása, hogy kozmetikázza az ország GDP-jét, beruházási teljesítményét, nagyobbnak mutatva azokat.

Nagyon sok érvet nem látni az orosz kapcsolat mellett, vékony pallón egyensúlyoz a kormány – mondja a Della podcast második adásában Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A szakértő szerint az orosz társadalmat eddig nem zilálták szét a háborúra reagálva kivetett uniós szankciók, az alapvető termékeket továbbra is meg tudják vásárolni, viszont a katonai mozgósítás fordulatot hozhat, országszerte erősödhet az ellenállás, amely eddig inkább a nagyvárosokban volt jelen. A jól képzett munkaerő egy része Nyugat felé veszi az irányt, amit meg fog érezni az orosz gazdaság. Moszkva elvágta maga előtt a visszautat a nemzetközi együttműködési rendszerekbe, és félő, hogy Vlagyimir Putyin esetleges távozása után egy még rosszabb korszak köszönthet be Oroszországban. Magyarország kitettségét bizonyítja, hogy a GDP 11,5 százalékával fizetünk többet energiaszámlára, mint 2019-ben, ami a szakértő szerint hatalmas strukturális problémát jelez.

Nem igaz, hogy a háború az oka a forint gyengülésének. A térségi devizák közül csak a forint árfolyama szállt el, egyebek mellett azért, mert elégtelen a devizatartalékunk – állítja Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök, aki szerint már rég fel kellett volna venni újabb devizahiteleket, és kedvezőbb kondíciókkal feltölteni a tartalékokat. Úgy látja, a jegybank túl korán állt le a kamatemelésekkel, az inflációs nyomás nem enyhül. Ugyanakkor államcsődről beszélni szerinte felelőtlenség, a Nemzetközi Valutaalapra sem szorul rá az ország, a minap bejelentett megállapodást az oroszokkal a gázár halasztott fizetéséről viszont szemfényvesztésnek tartja, ami nem menti meg a folyó fizetési mérleget.

Ahol minden a pénz körül forog. Hamarosan a 24.hu-n!