Protechtor Podcast

Az AI penetráció és azon belül is a Large Language Model nyújtotta megoldások új szintre emelték az IT biztonsági kihívásokat. Mindeközben a zsarolóvírusos támadásokra épülő iparág, mondjuk úgy egy izgalmas evolúción ment át az elmúlt években, széles körben elérhetővé téve rosszindulatú szolgáltatások sokaságát (RaaS). Az IoT még mindig egy sérülékenység, az ipari szereplők sem aludhatnak nyugodtan, de a nemzeti kritikus infrastruktúrák sincsenek biztonságban.

Béres Péter (Sicontact) és Gyimesi Attila (OPSWAT) voltak a vendégeink, akikkel a jelen kihívásai mellett azt is átbeszéltük, hogy mit történik Quantum Security oldalon.

Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk: a SEO továbbra is alapvető fontosságú lesz az online jelenlét szempontjából. A Google felületének változásai, az egyre növekvő verseny és a trendek mind azt mutatják, hogy a fizetett hirdetések mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetnie egy e-kereskedőnek, hogy organikus szempontból is rendben legyen a weboldala – akár technikai SEO-ról, linkmarketingről vagy új és meglévő tartalmakról legyen szó.

Olyan területek is bővebb kifejtésre kerülnek, mint például továbbra is érdemes-e blogolni, és mennyire hatékonyak a videók az online jelenlét szempontjából. Emellett beszélünk az eszközök és felületek változásáról, valamint arról is, hogyan kell lépést tartani a technológia fejlődésével, mik a leggyakoribb hibák, esetleges hiányosságok, amelyek befolyásolhatják az organikus sikereket.

2020-21 nagy felfordulást hozott a vállalati IT-ban, a home office olyan tágan nyílt ki és intézményesült sok helyen, mint azóta soha. Aztán 2022-ben sok helyen elindult egy visszarendeződési folyamat. Kerekasztal partnereinkkel (I-Cell Mobilsoft, GG Development) azt vizsgáljuk meg, hogy miként változott a technológiai szakemberek rugalmassága a remote / onsite / hibrid munkavégzés tekintetében és mindezzel párhuzamosan hogyan alakultak a vállalati igények. Egyrészt érdekel minket a két oldal motivációja, másrészt azt keressük, hogy hol találkoznak ezek az igények a realitásokkal és hogyan lehet őket a realitások mentén közös nevezőre hozni.

A Meta univerzum feltérképezésekor hajlamosak vagyunk csak a Facebook és az Instagram platformjaira gondolni, ugyanakkor jóval szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre. De vajon az e-kereskedők számára mennyire fontos a közösségi médiában való szereplés, mi szükséges a közvetlen kapcsolat kiépítéséhez és mi fontos a márkaépítéshez?

A beszélgetés során feltárjuk, hogyan függnek össze az iparágak és a platformok, milyen jövőbeli kilátások vannak és fény derül arra is, melyek a leggyakrabban előforduló hibák a Meta kampányoknál és hogyan előzhetjük meg ezeket. A podcastben a Growww Digital szakértői nem csupán információkat, hanem inspirációt és gyakorlati útmutatást is nyújtanak a közösségi média világában való hatékony navigáláshoz.

Az űripar és űrgazdaság kérdésköre legalább 2015 december óta az egyik legizgalmasabb terület, amikor is a SpaceX Falcon 9-es rakétája 11 kommunikációs műholdat állított föld körüli pályára, majd a hordozó rakéta visszatért a földi platformra, ezzel új sebességbe téve az űrversenyt mind a magán, mind az állami szereplők részéről. Az USA, az EU, Kína, India, de még az egészen kis, de technológiában erős országok is, mint Izrael azon dolgoznak, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki az űripar fejlődéséből.

Bacsárdi Lászlóval, űripari szakértővel és egyetemi docenssel beszélgettünk arról, hogy miként néz 2024-ben az átfogó kép, mit kell tudnunk a globális űrpiac alakulásáról, milyen folyamatok határozzák meg, hol helyezkednek el benne a különböző állami és magán szereplők, és milyen lehetséges csatlakozási pontok vannak a magyar vállalatok számára?

Az e-kereskedelem folyamatos változása igazi kihívásokat jelent a piaci szereplők számára. A globális térhódítást szerzett óriások jelentős befolyásuk, hirdetési stratégiáik miatt elnyomják nemcsak a kicsi, de még a nagyobb e-kereskedőket is.

Hogyan tud a TikTok megoldást nyújtani a kiélezett versenyben? Ebben a podcastban felfedjük, hogy miért lehet jó alternatív csatorna a TikTok. Beszélünk arról is, hogyan segíti egy-egy rövid videós tartalom a márkaépítést, a fogyasztók edukálását, az értékesítést, és milyen erőforrások bevonása szükséges a tartalomgyártáshoz.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan növekedhetsz online vállalkozásoddal a TikTok segítségével, ne hagyd ki ezt a podcastbeszélgetést a Growww Digital szakértőivel!

A hatékony IT erőforrás tervezés és portfólió menedzsment sok olyan nagyvállalat és intézmény számára jelent kihívást, amik számtalan projektet futtatnak párhuzamosan. A szakterületek sokszor vagy alá, vagy fölélőnek a tervezés során, ami nem csak pénzügyi oldalról vezet komplikációk sorához. Ebben a beszélgetésben a Magyar Nemzeti Bank IT vezetőivel beszélgettünk az általuk megvalósított egyedi integrált erőforrás tervezési és portfólió menedzsment modellről és szoftverről, ami végül megoldást biztosított a kihívásaikra.

Ebben a tudásanyagban többek az alábbi témákra kapsz rálátást:

Az innovációnak sok megközelítése lehet, függhet a termék és szolgáltatásfejlesztés céltól, a technológiától, vagy akár a meglévő technológiák összekötésének módjától. Ebben az anyagban a kompakt B2C IT szolgáltatások tervezésében merülünk Puzsár Péterrel, a Cofidis Magyarország IT vezetőjével. Ehhez részben, de nem kizárólagosan a Cofidis 20 perces hitel szolgáltatása mögött álló tapasztalatok adják majd az ismereteket, de igyekszünk minél széleskörűbben válogatni a példák és esetek tárházából.

A beszélgetés során a következő témákat beszéltük át:

De volt szó eltérő innovatív technológiák integrációs kérdéseiről, üzleti, technológiai és projekt kihívásokról, és számtalan olyan kulcspontról, amik a sikeres IT szolgáltatás és termékfejlesztés elengedhetetlen ismérvei.

A Protechtor People & Learning tagság zárt körű inspiratív anyagoknak ad teret, ahol a tapasztalat és a tudásátadás a célunk.

Ebben az anyagban az informatikai fejlesztők passzivitását és a vállalati kultúrába való nehezebb bevonásukat járjuk körbe. Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a szoftverfejlesztők távolabb kerülnek a közösségi eseményektől, kevésbé vesznek részt csapatépítő programokon, és egyes esetekben az érdektelenség is megfigyelhető. A beszélgetés során mélyebbre hatolunk a pszichológiai változásokba, amelyeket a pandémia időszaka hozhatott, és megvizsgáljuk, mi állhat a nehézségek hátterében, amikor a fejlesztőket be kívánjuk vonni a vállalati kultúrába. A kérdésekre nem csak válaszokat kívánnak adni a kerekasztal tagjai, de megoldást is nyújtunk ezen dinamikus helyzetekre.

A People & Learning anyagok célja a szakértői tapasztalatcserék és ötletek megosztása annak érdekében, hogy együtt formálhassuk a jövőt az IT, fejlesztés és szervezetfejlesztés területén.

Részletek:

Résztvevők:

Hogy tekintsünk és készítsük fel a vállalatunkat a nem mindig magától értetődő jogi szabályozási követelményekre, miközben az AI technológiai értékláncban egyre feljebb csúszik a jogi szabályozás? Mit mond a jelenlegi EU-s jogi környezet a mesterséges intelligencia használatáról és fejlesztéséről, és miként viszonyulnak ehhez a hegyekben tornyosuló adathalmok? Miért érdemes a mesterséges intelligencia ökoszisztémát az emberi szervezet immunrendszeréhez hasonlítani? Hogyan tudunk preventív jelleggel olyan fejlesztési és működési modellt felállítani, ami egyszerre felel meg a jogi szabályozásnak, versenyképes, és lehetővé teszi a Mesterséges Intelligencia technológiák biztonságos fejlesztését és használatát?

Dr. Firniksz Judit és Varga Gábor független szakértők voltak a vendégeink, hogy egyrészt jogi, vállalati és technológiai oldalról is mélyebb betekintést adjanak a mesterséges intelligenciát használó és/vagy fejlesztő vállalatokat érintő kötelezettségekről, másrészt, hogy megoldási, megfelelési stratégiával szolgáljanak a szabályozás útvesztőjében.

Mit jelent vezetőnek lenni és vezetőként működni? Hogy dolgoznak együtt különböző vezetői típusok és kultúrák? Hogyan lehet kezelni a tulajdonosi körrel felmerülő konfliktusokat? Mi a különbség aközött ha vezetőket vagy beosztottakat kell vezetni? Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző típusú, méretű és kultúrájú vállalatok között?

Juhász Mihály (CEO @ Servergarden) volt a vendégünk, aki a két évtizedes karrierje során számtalan globális (pl. Microsoft, Lindström) és hazai vállalatnál (pl. Evoline, Miskolci Egyetem, Servergarden) szerzett személyes tapasztalatait osztja meg.

Ezen anyagunkban körbejárjuk az IT és tech közösségek világát a tudáselsajátítás és a szakmai konferenciák oldaláról Varga Károly és Hodicska Gergely "Felhő" segítségével, miközben betekintünk a CraftHub szakmai műhelyébe.

Olyan kérdésekre keressük választ, mint:

De mindemellett szóbekerült a vállalatok szükséges hozzáállása a szakembereikhez, valamint a jó fejlesztők és a tanulási stratégiák mibenléte is.

Jellemzően elmondható az ügyfélszolgálatokról, hogy egyre több feladat hárul rájuk, egyre több terület van becsatornázva hozzájuk, egyre több tudásra van szükség, miközben egyre több és nagyobb változásra kell reagálniuk. Kovácsházy Dénes, a Multicom alapító-vezetője szerint erre már csak a technológia segítségével lehet hatékonyan reagálni, ezért is fejlesztettek több nyelvi modell alapú megoldást a szektor számára.

De mit jelent és hogyan kell pontosan elképzelni az AI megjelenését az ügyfélszolgálatokon? Hol lehet használni és milyen folyamatokat lehet kiszervezni a technológiának? Milyen hatékonyságnövekedést lehet elérni és mit jelent mindez az emberi operátorok számára? De beszéltünk bevezetést és szervezeti hatásokat érintő kérdésekről is.

A versenyszerű sportolás számos olyan kvalitást igényel, ami a vállalatvezetői világban is elengedhetetlen, ha sikeresek és célorientált akarunk lenni. Legyen szó a motivációról, a stratégiai gondolkodás szükségességéről, sikerorientáltságról, vagy a bukásokból történő építkezésekből.

Hogy a legjobbaktól tudjatok tapasztalatot és motivációt meríteni, ez alkalommal Szilágyi Áront, háromszoros olimpiai bajnokot kérdeztük egy exkluzív interjú keretében mindsetről, az ő stratégiáiról, és mindarról, hogy mit hasznosíthatnak ezekből az IT vezetők.

Kérdéskörök, amikre biztosan számíthaszt:

Izgalmas koncepció és messzire vezető téma az állandó hasznosság kérdése. Mit jelent az érték és az értékteremtő realitás egy vállalat életében? Már maga a fogalom is érdekes, de honnan jön ez a megkülönböztetés a realitást illetően? Mi a jelentősége az eltalált értékajánlatnak a vállalati eredményességre és a szervezetre? Hogyan tárjuk fel vagy tervezzük meg az értékteremtő realitást, és hogyan tesszük érthetővé az ügyfelek, a befektetők, a dolgozók számára?

A Design Thinking és Service Design nem csak a termékfejlesztés során hasznos megközelítések, ugyanúgy használhatóak a vállalat és szervezetfejlesztés során. Hogy jobban megértsük a koncepciót és belelássunk a „hogyanokba”, Csajtai Kornéllal (vállalati tanácsadó, coach, 11 évig volt a Cognizant magyarországi vezetője) beszélgettünk.

Komplex vállalati IT rendszereket és hálózatokat tervezni és felállítani önmagában nagy körültekintéssel jár, mindez halmozottan igaz, amikor új gyártelepek IT rendszereiről van szó. Hogy jobban megértsük az ilyen giga beruházások IT oldali működését, az hazai autóipar két markáns képviselőjének IT vezetőit, Dudás Krisztiánt (Continental) és Balogh Csabát (Rehau) hívtuk segítségül.

A kerekasztal során olyan többek közt olyan kérdésekről beszélgettünk, mint:

Mindemellett elkerülhetetlen téma volt az autóipari beszállítók piaci és gazdasági függőségei is!

Az urbánus életterünkről és környezetünkről alkotott kép ugyanolyan digitális transzformáción megy keresztül, mint a gazdaság és munkahelyeink természete. Az elmúlt években rengeteg szó esett okos épületekről, IoT eszközökről és energiahatékonyságról, amik a technológia segítségével optimalizálják és okosítják az otthonainak és irodáinkat. De mitől lesz okos egy város? Hogyan terjesztődnek ki teljes városszövet szinten a hálózatba kötött szolgáltatások és adathalmazok, és hogyan tudjuk mindezeket a városlakók előnyére fordítani? Milyen sebességgel jelenik meg a digitalizáció városi szinten miközben a technológia fejlődési ciklusa fél – egy év, addig a városépítészet 1-2 évtizedes stratégiai ciklusokban történik?

Szivák Béla (Paulinyi & Partners) és Szulyovszky Gábor (Futureal Csoport) szakértőkkel beszélgettünk a jövő városainak mibenlétéről, a várostervezés lehetőségeiről a hiperdigitalizáció fényében, és a klímaváltozás hatásáról a városfejlesztési szükségletekre.

A jól összerakott roadmap egy „ever-living document”, ami a product cégek navigációs eszköze a termékfejlesztés során: tükrözi a víziót, gyakorlati lépésekre bontja a stratégiát, leköveti a piacot, muníciót ad a sales-nek, és bizalmat épít az ügyfelek felé a jövőbeli fejlesztések kapcsán.

A jó roadmap sokszor a cég kommunikációs eszköztárában is helyet kap. Használhatjuk iránytűként a termék állapotának követéséhez, a belső- és ügyfélkommunikációban, de akár befektetőkeresésnél is előtérbe kerülhet.

Ezzel együtt egy jó roadmapet megalkotni nem könnyű feladat: letisztult stratégia, fókuszáltság, megfelelő formátum, jól körüljárt feladatok és persze cégen belüli egyetértés szükséges hozzá. És ami legalább ilyen nehéz, nem eltérni a napi munka során mindattól amit a roadmapen megterveztünk.

Kereskényi Balázs (the MVP company, IBM Budapest Labs, Ustream) előadásából megtanulhatod:

Mindennapi életünk és a gazdaság számára is az a természetes, hogy van áram, van internet, és elérjük a Magyarország.hu-t ha online akarjuk a közigazgatási ügyeinket intézni. Ebben játszik kulcsszerepet az MVM NET Zrt, ami több, mint 10.000 kilométernyi optikai kábelt üzemeltet, miközben összesen több, mint 27.000 szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek. De hogy néz ki a munkájuk és milyen kihívásokkal jár egy ekkora hálózat üzemeltetése és biztonságban tartása? Miért kifejezetten nehéz probléma, amikor vadászat közben sörét találja el az optikai kábeleket?

Majoros Péterrel, az MVM NET hálózatfelügyeleti és IT osztályvezetőjével beszélgettünk a hazai kritikus infrastruktúrák menedzseléséről és védelméről.

A légiközlekedés jelenleg kettős szorításban van: Egyrészt törekszik a 2019 előtti vitalitásának és pozícióinak visszaszerzésére, másrészt jelentős kibocsátóként az EU egyre szigorodó klíma céljainak is meg kell felelnie. Eközben az új, jelentősebb technológiaváltások az iparágban évtizedeket vesznek igénybe. Egy-egy új repülőgéppark beszerzése 30-40 évre meghatározza az adott légitársaság irányát, és az elmúlt években többen is sokat invesztáltak a flottájuk fejlesztésébe. Reális elvárás 2050-ig nettó 0 kibocsátásúvá tenni a légiközlekedést? Milyen technológiai és optimalizációs megoldásokkal kísérleteznek a vállalatok? A hidrogén vagy az elektromos meghajtás a jövő?

Hogy áttekintsük a légiközlekedés zöld kihívásait, várható jövőjét, és aktuális technológiai trendjeit, ez alkalommal a Lufthansa Systems Hungária és a SZTAKI szakértői voltak a segítségünkre.

Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) nem csak értik az adatok fontosságát az üzleti folyamatokban, de mélyen integrálták azt a vezetői működésükbe is. De mit jelent a gyakorlatban az adatalapú vezetői működés és milyen feltételek mentés valóshítható meg szervezeti oldalról? Hogyan használjuk és támaszkodjunk okosan az adatokra a döntéshozatal során, és hogyan teremtsünk olyan vállalati környezetet, ami lehetővé teszi a belső és külső folyamatok mérhetőségét?

Vendégeinkkel a személyes és üzleti tapasztalatin keresztül beszélgettünk az adatalapúság mibenlétéről, és próbáltunk számos olyan hasznos aspektust felfejteni, ami segítheti a hatékonyabb és jobb vezetői működés elérésében.

A felhőtechnológia a 2010-es évek egyik fő iránya volt, és mára IT infrastrukturális és üzleti alapvetéssé vált a döntéshozók körében. Mindemelett mégis számtalan üzleti és IT vezetői dilemmával találkozunk a kérdés kapcsán:

Podcast adásunkban Formanek Gáborral és Hives Áron DevOps szakértőkkel beszélgettünk a cloud legfontosabb üzleti és technológiai kérdéseiről, ami a bevezetést és IT stratégiai gondolkodást érinti.

Már nem csak akadémikusok, hanem vállalati vezetők és különféle döntéshozók és szakértők gondolkodnak azon, hogy miként fogja felforgatni a mesterséges intelligencia a piacukat, milyen hatása lesz annak a vállalat életére, és nem utolsósorban a munkaerőszükségletekre és a vállalati szervezetek működésére, a vállalati kultúrára.

Az IBM-nek van igaza, ami masszív leépítéseket tervez az elkövetkező években és mindent amit ki lehet váltani AI-val azt gépekre akar bízni? Vagy ez egy elhibázott stratégia és végre az ember és foglalkoztatásról való gondolkodás paradigmaváltásáig kellene eljutni és ezt gyorsítja fel az AI berobbanása?

Az biztos, hogy vállalatok sokaságának kell eldöntenie a következő években, hogy mire alapozza a versenyképességét és milyen technológiai és humán kompetenciákkal bővül. De hogyan érdemes szervezetekről, munkaerőről és kompetenciákról gondolkodni stratégiai szinten az AI korában?

Hogy segítsük ezt a gondolkodást, Debreczeni Eszterrel (volt Microsoft HR igazgató, vállalati kultúra és HR szakértő) és Silurral (kutató, kriptográfus, etikus hekker) beszélgettünk az AI várható szervezeti hatásairól és az okos vállalati döntésekről.