Pátria Rádió

1. Kisebbségi politikusok a CPAC hétvégi eseményén

2. Húsz éve csatlakozott Szlovákia és Magyarország az EU-hoz

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

„Kitartással és akarattal lehet csodadolgokat elérni” – mondja Puss Tamás A Dal idei sorozatában elért eredményükről.

Hatalmas szlovákiai magyar sikerrel ért véget A Dal 2024. A Csallóközcsütörtökből indult Phoenix RT harmadik alkalommal próbálkozott a versenyben. 2021-ben a Down For Whatever zenekar frontemberével, Diószegi Kikivel készített és előadott Jelzőfény című zeneszámmal és 2022-ben a Levegőt! cíművel egy kört ment, ezeknek a válogató volt a végállomásuk. A kvartett harmadik nekifutásra a Félszavak című szerzeményével a zsűri pontjainak köszönhetően bejutott a döntő szűkített négyes mezőnyébe, a győzelmet azonban – amelyről a nézők döntöttek – már nem sikerült behúznia. Úgy hírlik, közvetlenül a győztes mögött végzett. László Evelin nyerte meg a műsorfolyamot a Legényes című zeneszámával. Összefoglalónkban felidézzük a Puss Tamás énekes-basszusgitáros, Győrög Márton és Győrög Bence gitárosok, valamint Lépes Ferenc dobos alkotta együttes versenybéli sikersorozatát.

A négy részből álló podcastet négy időpontban rögzítettük.

Az összeállítást Puha József készítette, és március 25-én hangzott el adásunkban.

1. RTVS-ből STVR – a szlovákiai közmédia átalakítása

- Van-e esélye a közszolgálatiságnak autoriter politikai környezetben?

2. Értsünk szót - Borókával

-Mi áll egy mikrofonengedély megvonása, majd visszaszerzése mögött?

3. A kettős állampolgárság témája szokatlan megvilágításban

- Megoldhatja-e egy melegházasság a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának kérdését?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Dócs András hobbikertészt jól ismerhetik a bodrogszerdahelyiek, hiszen a helyi gazdabolt üzemeltetőjeként gyakran fordulnak hozzá tanácsért a környékbeli gazdák. Szabadidejének nagy részét a családi gyümölcsösben tölti, amelyben főként kajszi- és őszibarackkal foglalkozik, de egyéb gyümölcsfákat is gondoz. De nem csupán a környékbeliek ismerhetik őt, hiszen Youtube-videói segítségével a gyümölcsöshöz kötődő egyes munkafolyamatokhoz ad útmutatót az érdeklődőknek.

A podcastból kiderül: 

Mitől hobbikertész a hobbikertész,

kell-e metszeni a kajszibarackfát,

hogyan érdemes védekezni a betegségek ellen,

hogyan támad a monília,

mit lehet tenni, vagy mit nem érdemes, ha jön a fagy, 

kell-e öntözni a gyümölcsfákat,

kell-e gyomlálni vagy sem a fa törzse körül, 

hogyan lehet bevonni a gyerekeket a kerti munkákba,

van-e reneszánsza a hobbikertészkedésnek.

Dócs András hobbikertésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A nő arcaiban ezúttal a mese valóban kiemelt szerepet kap, egészen pontosan Petres Csizmadia Gabriella mesél nekünk. Ahogy már megszokhatták, vendégeimtől mindig annyit kérek, hogy meséljenek magukról, töltsenek meg egy üres lapot a saját gondolataikkal, életük fontos mozzanataival. Nincs terjedelmi, sem témabeli megkötés.

Bók, amikor azt mondják valakinek, hogy burokban, mesevilágban él? Lehet, igen. De miért gondoljuk, hogy a mese csupa felhőtlen megélésekből, tapasztalásokból áll?

Petres Csizmadia Gabriella életében ő az, aki a saját mesevilágát megteremtette magának, és az a buborék, burok folyamatosan növekszik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémái, vagy ahogy ő fogalmazott, ne lennének neki is keresztjei.

Életútjának sok fontos állomása van. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense, elsősorban gyerekirodalmi és irodalommódszertani kurzusokat vezet, a Katedra-versenyek koordinátora, és ez még nem minden.Igazi kalandos, de bensőséges utazásban lehet részük.

A beszélgetés főbb pontjai:

A Szent Erzsébet-főszékesegyház, vagyis a kassai dóm a város egyik legjellegzetesebb épülete, s talán nem csupán a kassaiak szerint Európa egyik legszebb székesegyháza. Az óváros központjában uralja Kassa Fő utcájának látképét, s nem véletlenül, hiszen Szlovákia legnagyobb méretű templomáról beszélünk, s ezt a templomot tartják a legkeletebbre elhelyezkedő gótikus székesegyháznak.

A podcastból kiderül:

A kassai Szent Erzsébet-dóm belső tereit, csodálatos oltárait, freskóit Czima Erzsébet idegenvezető segítségével ismeretjük meg.  

Az énekesnő elmondása szerint sosem érzete, hogy sztár lenne, helyette felelősséget, megfelelni akarást érzett.

Harminc éve történt. Bayer Friderika teljesen ismeretlenként berobbant a zenei élvonalba, miután megnyerte a Fesztivál ’94 néven meghirdetett utolsó Táncdalfesztivált, ahol nemcsak kezdő, hanem ismert előadók is indultak. Jenei Szilveszter Kinek mondjam el vétkeimet című szerzeményével pillanatok alatt belopta magát a közönség szívébe. A győzelemmel kivívta a jogot az 1994-es Eurovíziós Dalfesztiválon való indulásra – ez volt az első alkalom, hogy Magyarország nevezett az összeurópai seregszemlére. A negyedik helyen végzett. Az eredmény mindmáig a legjobb helyezés magyar szereplőtől a versenyben. Friderika két nappal azután volt a stúdióvendégünk, miután véget ért A Dal 2024, ahol a Phoenix RT bejutott a döntő szűkített négyes mezőnyébe.

A podcastből kiderül:

Friderikával Puha József beszélgetett.

Egy következő városi sétánk során egy kelet-szlovákiai városkát, Szepsit mutatjuk be. Egy olyan személyt kértem fel Szepsi bemutatására, aki – bár jelenleg nem ebben a városban él – gyermek- és ifjúkorát itt élte meg. Egy nosztalgikus városi sétára számíthat a hallgató Köteles Szabolccsal.

A podcastból kiderül:

Köteles Szabolcs rádiós műsorvezető volt idegenvezetőnk Szepsi utcáin.

1. Kreml-propaganda Közép- és Délkelet-Európában

2. A Fidesz-hű határon túli magyar politika és a hazai szélsőjobb-diskurzus találkozása

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Hushegyi Gáborral Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Művészetkritikus és esztéta. Pozsonyból származik, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán filozófia-esztétika szakon végzett. Oktatott a Comenius Egyetem magyar tanszékén és a Nyitrai Pedagógiai Karon is művészettörténetet, de oktatott a Képzőművészeti Egyetemen is. Volt a Műcsarnok és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kurátora. Kiállításokat szervezett és rendezett, neve a kilencvenes években szorosan összefonódott Németh Ilonáéval. Művészetkritikai írásai főleg a kortárs művészettel foglalkoznak. Munkásságáért Németh Lajos-díjjal tüntették ki. Mindemellett igazgatója volt a budapesti Szlovák Kulturális Intézetnek és egyik vezetője a szlovák Művészeti Alapnak. Most éppen friss nyugdíjas.

A podcastből kiderül:

Hushegyi Gáborral Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Aki rájött, mi van a galaxisok közti fonalakban.

Werner Norbert csillagász és űrkutató egy rozsnyói bányász dinasztia sarja. Felsőfokú tanulmányait a kassai P. J. Šafárik Egyetemen kezdte, de kutatott Hollandiában az Utrechti Egyetemen, majd a NASA ösztöndíjával az amerikai Stanford Egyetemre került. Jelentős eredményeket ért el a csillagközi anyag kutatásában, de őseire való tekintettel foglalkoztatja az űrbányászat kérdése is. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem tanára, de egyidejűleg tagja több nemzetközi kutatócsoportnak is.

Az interjúból kiderül:

Werner Norbert csillagásszal Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 25-én készült.

Dunaszerdahelyen évek óta működik egy szakemberekből álló csoport, nevük: Szülő-kör. Ők nyolcan interaktív beszélgetések során adnak választ a várandósság illetve szülés kapcsán felmerülő kérdésekre, a szülés utáni időszakban. Évszakonként előadásokat tartanak, ahol részt vehetnek leendő anyukák, apukák, de előfordult már az is, hogy érdeklődő nagymama is ellátogatott egy-egy előadásra. Felkészülés a várandósságra, szülési módok, szoptatás, szülés utáni regeneráció, csecsemő- és kisgyermekgondozás, csak néhány azon témák közül, amelyekkel foglalkoznak. A nő arcaiban a Szülő-kör 8 tagja közül 4-en meséltek arról a bizonyos hivatásról, amely évek óta az életük része. Velük beszélgettem nemcsak az elmúlt évekről, tapasztalatokról, de a működésükről és terveikről is hallhatnak.

A Szülő-kör tagjai:

Molnár Karácsony Emőke - diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelő

MUDr. Horňák Simon Alica - nőgyógyászati szakorvos

Bernáth Móni - jógaoktató, Lyb tréner

Štefkovič Patasi Ágnes – pszichológus, szoptatási tanácsadó

Nógell Ürögi Klára – pszichológus, hipnoszülés felkészítő

Révay-Varga Mária – hordozási tanácsadó

Mórocz Magdolna – Kriston Intim Torna oktató

Péterfi Gabriella – előadó - bevezetés az aromaterápia világába

A beszélgetés fő pontjai:

1. Szlovákia Peter Pellegrinit választotta

2. A civil szervezetek megregulázása

Külföldi ügynöknek bélyegeznék Szlovákiában a jelentősebb külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket egy törvénytervezet szerint.

3. Magyar Péter a határon túli magyarokról

Rövid interjút adott „a magyarországi ellenzék új vezércsillaga” a Marosvásárhelyi Rádiónak. Érintőlegesen beszélt az erdélyi NER-oligarchákról, a 2004-es népszavazásról és az RMDSZ-ről is.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Magyar–román–belga–horvát–EU-minicsúcs Bukarestben

2. Orbán Viktor boszniai szerb kitüntetése

3. A Magyar/Varga-ügy hatása határon túl

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Az iglói Szűz Mária Mennybevétele Templom Szlovákia legmagasabb templomtornyával büszkélkedik. A plébániatemplom ugyanakkor Igló legjelentősebb történelmi műemléke is, amely a város központjában található. A torony látogatható, több szinten különböző témakörökben a város történelmét is megismerhetik az érdeklődők. A város Turisztikai és Információs Központjában pedig magyarul beszélő idegenvezetővel is találkozhatunk – Matej Barč, a Központ munkatársa éppen a városba látogató magyar turisták miatt kezdett bele a magyar nyelv tanulmányozásába. 

A podcastból kiderül:

Hány lépcsőn kell felmenni a torony legfelsőbb szintjére,

Mikor érte ágyútalálat a magyar forradalom és szabadságharc idején a templomtornyot,

Kinek a tervei alapján építették újjá a tornyot,

Milyen neves épületek találhatók a templom szomszédságában,

Miért számított multifunkciós épületnek a Vigadó,

Miért nem áll ma már a zsinagóga,

Mikor volt Szepesség járási központja Igló,

Milyen műszaki szerkezetet rejt a torony,

Hány harang lakik a toronyban,

Melyik a legrégibb harang,

Miért nincs harangnyelv az egyes harangokban,

Mire szolgált a torony szolgálati lakása.

Matej Barč idegenvezető mutatja be az iglói Szűz Mária Mennybevétele Templom tornyát.

Miről mesélnének a téglák, ha láthatóvá válnának a vakolat mögött? Mi minden olvasható ki egy-egy pecsétes vagy bélyeges téglából, mit jelentenek a sima felületet megtörő jelek, betűk, rovátkák? A somorjai Méry Erzsébetet a családi porta szépítésének igénye hozta közeli kapcsolatba a bélyeges téglákkal, s ezután egy sokrétű helytörténeti kutatás következett, amelynek az alábbi beszélgetésünk csupán egy részét mutatja meg. A téglavetés történetével, a somorjai mesterekkel s a téglákba zárt üzenetekkel ismerkedhetünk meg.

A podcastból kiderül:

Méry Erzsébet helytörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

1. A szlovákiai elnökválasztás tanulságai

2. Magyar Péter híre a határon túl

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcaiban Zabos Regina történetét ismerhetjük meg. A határontúli életérzés számára sem idegen, hiszen Szabadkán született, de van kötődése Székesfehérvárhoz és Budapesthez is.

Bár, elmondása szerint nem zenészcsaládból származik, a zene mégis meghatározza az életét gyerekkora óta. A belső hang hívására végül tudatosan elkezdte iskolás korában építeni a zenei karrierjét. Versenyeken remek helyezéseket ért el, az elmúlt években közreműködött A Dal tehetségkutatóban, az X faktor énektanáraként is láthattuk, tavaly megjelent első saját dala.

2020 óta Geszti Péter zenekarának egyik énekeseként áll színpadra, de emellett számos más projektben is részt vesz.

Izgalmas és egyedi az ő életútja is, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk vele könnyedén azonosulni.

Hogy milyen érzés egy fiú ikertestvéreként, egy olyan közegben felnőni, ahol a női minta az, ami pont hiányzik, és közben pedig tudatosan, hogyan lehet pótolni azt, ami nekünk nem adatott meg? Regina erről is őszintén mesél nekünk.

A beszélgetés fő pontjai

Kassáról származik, a pozsonyi Film- és Szinházművészeti Főiskolán végzett filmrendezés szakon. Kassaiként határozza meg önmagát. Az egyik legjobb, ha nem a legjobb dokumentumfilmes Szlovákiában.

Ismert alkotásai a 66 szezon, amely a kassai fürdő történetén keresztül mutatja be a város történetét vagy a Gulyáságyú, amely recepteken keresztül mutatja be Európa vérzivataros huszadik századi történetét. Legutóbbi filmje, egyben az első játékfilmje is a Cenzorka, magyarul 107 anya az eddigi legsikeresebb film az önálló Szlovákia történetében, hiszen elsőként nyert díjat a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, de több nemzetközi fesztiválról is díjat hozott el. Négy szlovák filmdíjat is kapott, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv kategóriában.

Zuzana Čaputová államfő az év elején a Pribina Kereszt II. fokozatával tüntette ki Kerekes Péter rendezőt.

A podcastből kiderül:

Kerekes Péter filmrendezővel Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

A nő arcai portrébeszélgetésének vendége Ollé Hajnalka csillagász, informatika- és fizikatanár. Az ELTE Természettudományi Karán, Csillagász szakon végezte tanulmányait. Harmadéves volt, amikor körvonalazódott benne, hogy szüksége lesz egy B tervre, ugyanis Csallóközben szeretett volna letelepedni. A jó B tervből így egy remek A terv lett, és pedagógiát, didaktikát, pszichológiát tanult.

Csillagász, fizika és informatika tanár, a tanítás szeretete mellett a tanulás iránti vágy sem múlt el, jelenleg az ELTE Fizika Tanítása Doktori iskolájába jár.

Mérlegen a szimbólumok jelentése és jelentősége az életben, a magasság és mélység megélésének a kettőssége. Fontosak számára az emberi kapcsolatok, a csillagok. A következőkben pedig szó lesz mélységekről és magasságokról, de még az inverz Fourier transzformáció is példaként szolgál majd, s hogy még mi mindenről hallhatnak még?

A beszélgetés fontos pontjai:

1. Petőfi-film és Petőfi-kultusz

2. Románia NATO-bázist épít, Szerbia a NATO-bombázás 25. évfordulójára készül

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Diószeg mátyusföldi település Galántától 6 kilométerre nyugatra, a Dudvág partján. A mai város Magyar- és Németdiószeg egyesítésével jött létre. Meghatározó pont volt a város életében az 1860-as években létesített cukorgyára, amely elsősorban báró Kuffner Károly nevéhez kötődik.

Talamon Lóránt a diószegi Ponvágli Polgári Társulás egyik alapítója, aki részletes helytörténeti ismeretekkel rendelkezik az egykori Kuffner-gazdaságról. Ő lesz idegenvezetőnk diószegi sétánkon.

A podcastból kiderül

Talamon Lóránt helytörténész volt idegenvezetőnk diószegi sétánkon.

Öllös Hanna ökológus a MoNoGramban.

Több mint másfél évet töltöttek kerékpáron. Frankfurttól egészen Szingapúrig kerekeztek. A terv szerint 20 ezer kilométert kellett megtenniük. 2022 áprilisában vágtak neki a nagy útnak, amely 2024 februárjában ért véget. A két ökológus, Öllös Hanna és barátja a biológiai sokféleséget tanulmányozta és a helyi természetvédelmi kezdeményezéseket dokumentálta. 2022 júniusában jutottak el Frankfurtból Somorjára, akkor Hanna itt ült velünk a stúdióban, majd fél év múlva felhívtuk őt, akkor éppen Törökországban voltak, és a hogyan, de főleg a merre továbbon gondolkoztak. Voltak-e helyzetek, amikor azon gondolkodtak, feladják. De nem tették, pedig a csonttörő láz is elkapta Hannát.

A podcastből kiderül:

Öllös Hanna ökológussal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A szabad közmédia társadalmi szerepe

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Győrög Márton szerint a Félszavak című versenyszámuknak jól fog állni a világzenei köntös.

Harmadszorra sikerült! A Phoenix RT az idei A Dalban – az előző két alkalommal ellentétben – sikerrel vette az első akadályt, a Félszavak című szerzeményével a válogatóból továbblépve bejutott az elődöntőbe, ahol a dal szombaton világzenei stílusban csendül fel. Ha a zsűri nem juttatná be a döntőbe, a nézőknek köszönhetően még bekerülhet, a megadott telefonszámokra a tizenhatos számot kell elküldeni. A zenekar két tagja: Puss Tamás énekes-basszusgitáros és Győrög Márton gitáros volt a vendége a Pentaton beszélgetős változatának.

A podcastből kiderül:

Puss Tamással és Győrög Mártonnal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Ardamica Zorán szerint A Romlás Virágai nevű együttese színfolt volt a zenei palettán, igyekeztek semmihez sem hasonlítani – a zenészt kérdeztük.

Zenei munkássága – elmondása szerint – eklektikus. Több stílusban is kipróbálta már magát. Az egykori, bluesgyökerű A Romlás Virágai zenekar frontembere, jelenleg a Mordent Project az együttese, és tavaly komolyzenei CD-vel rukkolt elő Partita Ceremonia címmel. „A zene ünnepi rendezvényeken, eseményeken, szertartásokon használható hangzó kulisszaként, vagy ezek részeit kötheti össze. Mivel Fülek a barokk kor hagyományait őrzi, a barokk korszak sajátosságai szerint stilizáltam e kamarazenét, amely kortárs jegyeket is magán visel” – mondja erről a lemezről. A Pentaton beszélgetős változatában a Füleken élő Ardamica Zoránt faggattuk.

A podcastből kiderül:

Ardamica Zoránnal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Nők a politikában

2. Szakértelem kontra lojalitás

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Miért érdemes órákig utazni egy jó felvételért?

Németi Róbert fényképész Ágcsernyőben nőtt fel, majd kacskaringós utakon egy londoni sajtóügynökség munkatársa lett, de szíve hét év után visszahúzta a Bodrogközbe. Sajtófotói a legnagyobb európai újságok címlapján jelennek meg, de éveken át ő dokumentálta a borsi Rákóczi-kastély újjáépítését is. Az egyik Borsiban készült képét a Magyar Posta bélyegként kiadta.

Az interjúból kiderül:

Németi Róbert fényképésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 18-án készült.

Mészáros Magdi, vagy ahogy gyerekek többsége szólítja: Magdi néni, a Megyer Táncegyüttes valamint a Kis Megyer és Csilizke Gyermek néptáncegyüttes vezetője A nő arcaiban mesélt arról, hogy ki is ő, mi rejlik és ki rejtőzik amögött a határozott, céltudatos és elérhetetlennek tűnő nő mögött, aki több mint 100 gyerekért felel csoportvezetőként.

Hogy mi mindenre tanította meg a tánc, és mi az, amit ma már ő tanít meg, mit gondol arról, hogy miért fontos felvállalni a sebezhetőségünket – egyebek mellett ez is szóba került. Gyerekként ugyan nagyon szerette táncot, de volt, aki nem szavazott bizalmat neki. Magdi mégis mindig visszatáncolt a néptánchoz. Pozsonyban három évig képezte magát, hogy hivatásos táncpedagógus legyen, mindeközben dolgozott közgazdászként, majd felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Egyetemre, ahol elvégezte a táncpedagógus szakot. Az évek során a kemény munka meghozta a gyümölcsét. 25 év alatt számos sikert értek el: „Ha csak az elmúlt két évet nézzük, akkor a Megyer Táncegyüttes kiválóan minősült együttes, a Kis Megyer és Csilizke Gyermek Néptáncegyüttes pedig a 2021/2022-es év nívódíjas együttese lett. Tavaly a Megyer megkapta a Pro Urbe díjat. Engem pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjazott, valamint megkaptam a polgármesteri díjat és legutóbb pedig a Nagyszombat Megye Díját” – árulta el előzetesen Magdi.

Akárcsak minden portrébeszélgetés előtt, ezúttal sem maradhatott ki az az „önmesélés”, az a bizonyos üres lap, amelyetí ezúttal Magdi töltött meg saját magával, a gondolataival, hogy miért is olyan és az ma, aki. Egy üres dokumentumot megnyitni, kérdések nélkül felelni, vállalni érzéseinket és azt, hogy kik is vagyunk, egyáltalán nem egyszerű feladat. Az a bizonyos önmese, amely szinte minden egyes alkalommal már-már sorvezetőként segít a beszélgetéskor, és amelynek mentén elindul a műsorvezető a beszélgetőpartnerrel, beavatva a hallgatót is. Bizalmi játék? Kérdés? Döntsék el Önök!

A beszélgetés fő pontjai:

Van, hogy a színpadon, reflektorfényben áll, a gomoly zenekar frontembereként, máskor meg a háttérben tevékenykedik, koncertek hangtechnikusaként. A Pentaton beszélgetős változatában Csiba Gábor Csibusz énekes-gitárost faggattuk.

A podcastből kiderül:

Csiba Gábor Csibusszal, a gomoly frontemberével Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Munkamorál és munkaszokások régiónkban

2. Belső politikai leszámolás Vajdaságban – Lovas Ildikó kegyvesztettségének esete

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcai vendége ezúttal Füstös Móni, Pozitív Fegyelmezés oktató, aki neurodiverz gyerekeket nevelő családok segítésére is specializálódott.

Ez azt jelenti, hogy vannak olyan tréningjeim, amik neurotipikus gyerekek szüleinek szólnak és vannak csoportjaim, ahol kifejezetten azzal foglalkozunk, hogy az egyes neurológiai eltérések (ASD, ADHD, SPD) milyen viselkedésbeli eltéréseket okoznak és milyen módon tudjuk támogatni ezeket a gyerekeket.

A most következő közel egy órában nemcsak azt a két egymástól távol álló fogalmat hozzuk össze mint a pozitív és a fegyelmezés, de megismerhetjük azt a személyt is, aki videóiban és képzéseiben segíti azokat a szülőket, akik a már említett kihívásokkal néznek szembe nap mint nap. És hogy előzetesen egy kis részletet is eláruljak, megtudhatjuk, hogy Móninál milyen összefüggés van a színészi ambíció, a média iránti érdeklődés, oknyomozás és a pozitív fegyelmezés között.

A beszélgetés fő pontjai:

A Ponyvalegény zenekar egyik legfőbb küldetése, hogy a pszichés betegségeket társadalmilag elfogadottabbá tegyék, hogy a pszichés betegeket és azok hozzátartozóit támogassák – különös hangsúlyt fektetve a kényszerbetegekre. A zenekar frontemberével, Kaprálik Györggyel beszélgettem, aki maga is érintett a kényszerbetegség témakörében. A kényszerbetegség mibenlétéről, a kezelés lehetőségeiről, a pszichés betegségek társadalmi megítélésről is szó esett.

A podcastből kiderül:

Kaprálik Györggyel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban a Pátria rádió legújabb hangoskönyvéről.

Várostörténet, nőtörténet, mese és mítosz, napló, feljegyzés és anekdota. A szalamandra mosolya. N. Tóth Anikó mágikus Selmec-legendáriumának hangoskönyv-változatát Bandor Éva, Dékány Niki és Kerekes Vica adja elő. Zenéjét szerezte Bangha Roland, rendezte Csikmák Katalin. Szombatonként hallható a déli hírek után a Pátria rádióban.

A podcastből kiderül:

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

Immár két éve zajlik az orosz-ukrán háború, ami néhány nappal a pekingi téli olimpia után kezdődött. A sportvilág most ismét olimpiára készül, fél év múlva Párizsban lobban fel az olimpiai láng. Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Szombaton lesz két éve. Akkor a nemzetközi sportszövetségek nagy része kizárta a versenyekből az orosz és a belarusz sportolókat, hiszen a fehéroroszok nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin háborús politikáját. Az ukrán sportolók jó része pedig a fronton találta magát. És fél évvel vagyunk a párizsi nyári olimpia előtt. Vajon mi lesz az orosz és a belarusz sportolók sorsa?

A podcastből kiderül:

Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A Kuciak-gyilkosság hatodik évfordulója

Orbán Viktor évértékelője

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

„A terv az, hogy nincs terv, ez mind örömzene” – vallja Frömmel Tibor zenekarvezető.

Eldöntötték, hogy tíz átdolgozásnál – miután kialakították együttesük zenei arculatát – megállnak, s onnantól kezdve a saját szerzeményeikre fókuszálnak. Ezek már készülőben vannak. Korábban Lynyrd Skynyrd Tribute zenekarként működtek, időközben más zenészek dalait is átdolgozták, most főleg Anthony Gomes zeneszámaira épül a koncertprogramjuk. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a The Last Rebel három zenészét: Frömmel Tibor zenekarvezető-gitárost, Hudák Mira énekesnőt és Fónad Natália basszusgitárost kérdeztük. Az együttes még tavaly, az év végén járt a Pátria rádióban. A felállásában nem sokkal később változás történt, öttagúra bővült, és a beszélgetésben említett dobos távozott.

A podcastből kiderül:

A The Last Rebel három zenészével: Frömmel Tiborral, Hudák Mirával és Fónad Natáliával Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Mit tehet az, aki úgy érzi, mindent megtett már, de mégsem tud javítani házastársi kapcsolatán és a válás mellett dönt. Miért lehet érdemes ügyvédhez fordulni ilyen esetben, egyáltalán kell-e ügyvédhez fordulni? A válás lelkileg is megterhelő jogi folyamatairól beszélgettünk.

A podcastból kiderül:

Ulekla Ildikó és ifj. Mészáros Lajos ügyvédekkel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A népzene által megőrzött hegedűtechnika óriási kincs.

Mézes Mátyás hegedűművész 27 évesen lett a kassai állami filharmonikus zenekar koncertmestere. Szülei bár népzenészek, de ő nem volt mindig a népzene feltétlen híve. Végül annyira közel került a műfajhoz, hogy a luzerni egyetemen írt diplomamunkájában Bartók Béla 2. rapszódiájának előadásmódját analizálta, és meglátása szerint, a komolyzenészeknek bizonyos elemeket át kellene emelniük a népi előadásmódból.

Az interjúból kiderül:

Mézes Mátyás hegedűművésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 11-én készült.

Idén a Phoenix RT, Csintalan Márk és Telek Attila képvisel bennünket a tévéműsorban, ahol vadonatúj szerzemények versenyeznek „Az év dala 2024” címért.

Elindult A Dal 2024-es sorozata. A zenei verseny negyvenes mezőnyébe idén is bekerültek szlovákiai magyarok szerzeményei. A Pentaton beszélgetős változatában a szerzőiket, előadóikat: a Csallóközcsütörtökből indult Phoenix RT képviseletében Puss Tamást, a nagymegyeri származású Csintalan Márkot és a kalondai születésű Telek Attilát kérdeztük. Attila dobos, és a vajdasági gyökerekkel rendelkező énekesnővel, Szalma Annamáriával vesz részt a tévéműsorban.

A podcastből kiderül:

Puss Tamással, Csintalan Márkkal, Telek Attilával és Szalma Annamáriával Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A magyar államfő lemondásának határon túli utórezgései

Miért hallgat a hatuma politika és a hatuma NER média?

Hogyan kapcsolódik a pedofilbotrány ügyéhez az Erdélyi Református Egyházkerület?

Miért van a NER-nek szüksége a határon túli történelmi egyházakra mint párhuzamos politikai erőközpontokra?

Hoz(ott)-e megtisztulást a generációváltás a határon túli politikai színtéren?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A szeredi Holokausztmúzeum 2016-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori Szlovák Állam területén zajlott eseményeket idézi fel a ma holokausztmúzeumként működő barakkok berendezett falai között. Az egykori lakóbarakkok ma kiállítótérként szolgálják az utókort, s az emberiség történetének egyik legsötétebb korszakába adnak betekintést. A kiállítás egyes állomásain Horváth Krisztián, a Szeredi Holokausztmúzeum lektora vezet végig.

A podcastból kiderül:

Horváth Krisztián lektorral Kuklis Katalin beszélgetett.

A nő arcai aktuális vendégéről, ha valamit előzetesen a nevén kívül el kellene mondanom, akkor röviden: két lábbal jár a földön. Radics Henrietta a gyógypedikűrözés területén találta meg önmagát, jelenleg podológiát tanul, és nemrég részt vett egy cseh versenyen, ahol nemcsak a külföldi kategóriában nyerte el a legjobbnak járó díjat, de tudásával lekörözte az összes versenyzőt. A verseny végeredményét illetően pedig a zsűri úgy érezte igazságosnak, hogy a győzelem az övé legyen.

A beszélgetésből kiderül:

A Pénzes Máté és A Zseb átdolgozásalbuma, a Na Bummm! vinilen szerezhető be, a frontemberrel beszélgettünk. beszélgettünk.

1973-ban jelent meg a Locomotiv GT legendás, Bummm! című nagylemeze, tehát tavaly volt ötvenéves. Pénzes Máté, a Blahalouisiana és a Black Circle Orchestra zenekarok billentyűse az évforduló tiszteletére a Pénzes Máté és A Zseb nevű új együttesével: Kiss Péter gitárossal, Heilig Tamás basszusgitárossal és Boros Levente dobossal újragondolta, átírta és rögzítette az albumot Na Bummm! címmel. A korábban már két helyen eljátszott lemez hivatalos bemutató koncertje december 30-án a Magyar Zene Házában volt. Könnyűzenei műsorunk Beszélgetős változatában Pénzes Mátét faggattuk, akivel még a fellépés előtt Budapesten találkoztunk.

A podcastből kiderül:

Pénzes Mátéval Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Alakuló parlament Szerbiában, alakuló elnökválasztási kampány Szlovákiában

Milyen pozícióra számíthat a VMSZ?

„Államfőcsináló” lehet-e a szlovákiai magyarság?

Hogyan kondicionálták át a vajdasági és a felvidéki magyarok másodlagos politikai preferenciáit és miért nem zajlott le hasonló folyamat Romániában?

2. Magyar folyóirat-támogatási politika

Mely határon túli folyóiratok (nem) kaptak pénzt és mi alapján születnek meg ezek a döntések?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ha törekszünk rá, a zene közelebb hozhatja a magyarokat és a szlovákokat.

Gablyasz Péter zenész, rendezvényszervező 15 évesen már a kassai Thália Színház munkatársa. Itt ismerkedett meg Szabados Györggyel a legendás zongoristával, akit zenei keresztapjának tart. 2018-ban Palya Beával írt közös számot, majd meggyőzte őt, hogy énekeljen szlovákul is.

Az interjúból kiderül:

Gablyasz Péter zenésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 4-én készült.

A Hungarian Pink Floyd Show-t a HitRock tagjai alapították. A jelenleg Szász Dávid, Szász Olivér, Nika Levente, Füchsel Tibor és Pozsonyi Tibor alkotta Hungarian Pink Floyd Show tavaly ünnepelte megalakulása huszadik évfordulóját. A Roger Watersszel és David Gilmourral felálló Pink Floyd dalainak interpretációja mellett színházi jelenetek, filmrészletek, fényművészeti alkotások és különböző effektek teszik teljessé az együttes koncertjeit. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a zenekar új gitárosát, Nika Leventét kérdeztük, aki tavaly februárban csatlakozott a fiúkhoz. A beszélgetést 2023 végén rögzítettük.

A podcastből kiderül:

Nika Leventével Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta. Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, de át lehet amerikai dollárra és néhány más devizára is váltani, illetve, egyre nő azon online (de akár offline) kereskedők száma, akik elfogadják ezt a fizetőeszközt. A következő beszélgetésben egy olyan szakértő igazít el a kriptovaluták világában, aki sokat tett a bitcoin magyarországi népszerűsítéséért. Debreczeni Barnabás nevéhez fűződik többek között az első bitcoinváltó cég és az első bitcoinautomata beüzemelése Magyarországon.

A podcastból kiderül:

Debreczeni Barnabással Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Negyedszázados szerzői pályája során hét verseskötete, egy tanulmánykötete és több tanulmánya jelent meg. Díjazták a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, illetve Forbáth Imre-díjjal. De nem tartja magát költőnek, szerinte a versíró a megfelelő megjelölés. Nemrégiben életkorát tekintve is jubileumot ünnepelt. Ennek tükrében is tekintünk vissza Vida Gergely eddigi életújára és versírói életművére.

A podcastból kiderül:

Vida Gergely költővel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A magyar-ukrán viszony és a kárpátaljai magyarság helyzete a háború kontextusában

- Hozhat-e javulást a rendkívül hűvös magyar-ukrán kapcsolatokban a hétfői külügyminiszteri találkozó?

- Mennyit javultak a kisebbségi törvény módosítását követően a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati lehetőségei?

- Miként reagál az ukrajnai közvélemény a Magyarország felől érkező revizionista szólamokra?

- Hogyan viszonyul az ukrajnai magyar kisebbség az Oroszországgal vívott honvédő háborúhoz?

Az adás vendége Gazda Albert, a 444 újságírója.

Őt kérdezte Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mit hozunk magunkkal 2023-ból? Fontos események az élet minden területéről.

A nő arcaiban, akárcsak az elmúlt fél évben, minden hónapban egyszer, most is közös adással készültünk Tóth Erzsébet Fannival, aki a bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, a Nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Femspace női szervezet alapítója. Ezúttal arról hallhatnak, hogy mi minden történt velünk, nőkkel 2023-ban, az elmúlt év eseményei milyen hatással vannak a társadalmunkra, és mindebből mire következtethetünk 2024-ben. A popkultúra, tudomány, egészségügy, politika és a hétköznapi életből is bőven lesz mit kiemelnünk.

Az X-Faktor ugyan megalapozta Takács Nikolas sikereit, de alapvetően mindent a kitartó munkájának köszönhet.

Elmondása szerint hálás, hogy 1986-ban Galántán született meg, s nem, mondjuk, a hatvanas évek Amerikájában. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában Takács Nikolast faggattuk, többek közt választott hangszeréről, a hegedűről, az X-Faktorról, slágereiről és szűkebb körben ismert dalairól, az amerikai szárnypróbálgatásairól, valamint gyerekkora és jelenlegi karácsonyairól. A beszélgetést 2023. december 1-jén rögzítettük Budapesten.

A podcastből kiderül:

Takács Nikolasszal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Gombos Norbert a MoNoGramban: vissza akarok térni az első százba

Nádszegről származik, Galántán született, de Pozsonyban nőtt fel. Fénykorában a férfi tenisz világranglista 80. helyén állt. Ha most valaki fintorog, hogy a nyolcvanadik nem is olyan nagy kunszt, azért gondoljunk bele: a világ nyolcvan legjobb teniszjátékosának egyike. Karrierje során eddig hét challenger tornát nyert, 2020-ban pedig bejutott a párizsi Roland Garros Grand Slam-tornán a legjobb 32-be. A szlovák Davis-kupa-csapat stabil tagja. Pontosabban volt, mert mostanság egy csuklóműtéten esett át, és ideiglenesen szünetelteti a teniszt.

A podcastből kiderül:

Gombos Norberttel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

1. A magyar kultúra napja határon túl

- Hogyan kellene a kultúrát ünnepelni, és kell-e egyáltalán?

- Hogyan lehet a többségi társadalom kultúrafogyasztóinak érdeklődését felkelteni a magyar kultúra iránt?

2. A magyar külügyminiszter esete az Ukrajnából jövő halálos fenyegetéssel

- Mi tartozik a nyilvánosságra és mikor?

3. Kettős állampolgárok diplomata-útlevéllel

- Mire jó a diplomata-útlevél és miért osztogatják fűnek-fának?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mitől is lehet mézes az élet? A nő arcaiban ma erre a kérdésre is megpróbáljuk a választ megtalálni. Ha mézeskalács receptet ezúttal nem kapunk, de Nagy Tímea életreceptjét ma megtudhatjuk. Sokan foglalkozása miatt mézeskalácsos Timinek nevezik, de a Mézeskalácskirálynő megnevezése a legtalálóbb. Gasparik Maja meghívására mesélt önmagáról, az életének szakaszairól, kihívásokról, gyereknevelésről, arról, hogy milyen boldognak lenni, mit jelent számára a mézeskalácsozás, de a jeges merülés, a sport, és a „sehogy még sose volt“ életérzésről, felnőttéválásról is hallhatnak.

A nő arcai portrébeszélgetéséből:

Molnár Norbert a MoNoGramban faggatta a közgazdászt, aki per pillanat munkanélküli.

Szlovákia egyik legjobb és legelismertebb közgazdásza. Komáromban született, Nagykeszin nőtt fel, alapiskoláit helyben és Ekelen végezte, a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán szerezte, matematika-management szakon. Nevéhez kötődnek Szlovákia legfontosabb gazdasági reformjai, tisztségeit hosszadalmas lenne felsorolni, ezért csak néhányat emelünk ki. Volt pénzpiaci elemző, miniszterelnöki és pénzügyminiszteri tanácsadó. 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza lett, később az igazgatói posztot is betöltötte. 2006-ban került a Szlovák Nemzeti Bankhoz, 2018-tól tavaly májusig a bank alelnöke volt. Május 15-től nem egészen fél évig az ország miniszterelnöke, Szlovákia első magyar nemzetiségű kormányfője. Pár hete jelent meg magyarul könyve, a Mindentudók kézikönyve. Portréinterjú Ódor Lajossal.

A podcastből kiderül:

Ódor Lajossal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

2024. január 14-én kerültek átadásra az állami kitüntetések, amelyeket olyan egyének kapnak minden évben, akiknek tevékenysége, munkássága kitüntetett figyelmet érdemel. A kultúra terén kifejtett kimagasló szolgálatáért a Pribina-kereszt második fokozatát vette át Zuzana Čaputová államfőtől Jarábik Gabriella, aki 2002 óta áll a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma élén és több, mint 50 éve foglalkozik színjátszással csoportvezetőként.

A podcastból kiderül:

Jarábik Gabriella múzeumigazgatóval Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Az új év sokaknak új lehetőségeket, lendületet jelent, míg mások szerint bármikor képesek vagyunk változtatni az életünkön. Sürgős, fontos, nem fontos, fontos és sürgős, fontos és nem sürgős, nem is fontos és nem is sürgős. Tudunk különbséget tenni közöttük, vagy elveszünk a hétköznapjaink teendőiben? Töltsük meg az új évet saját magunkkal és saját magunknak. A „most nekem jó“ érzése, a megengedés mit jelent az életünkben? Danis Ágota Pozsonyban született, Galántán nőtt fel és Nagymegyerhez is köti családja, évek óta Bécsben él (szerk.megj.: egy korábbi interjúban mesélt életéről és kihívásokról, amelyekkel szembenézett az elmúlt évtizedekben). Business coachként nőkkel és férfiakkal egyaránt együttdolgozik a business világban. Az időbeosztás vajon a kulcsa a saját sikerünknek? Ha röviden kellene fogalmaznom, akkor azt is mondhatnám, hogy A nő arcaiban ma bepillanthatunk egy tudatos nő éves kézinaptárába...mi lenne az, amit a saját naptárunkba a most következő gondolatokból, beszélgetésből átvennénk?

A tartalomból:

2024. január 10–14. között került megrendezésre a Műkorcsolya- és Jégtánc- Európa-bajnokság a litvániai Kaunasban. Bőd Titanilla a sportnet.sk sportújságírója élőben követte végig az eseményeket. Ráadásul, a 2004-es budapesti Eb volt az első műkorcsolya-Eb, amin részt vett, s azóta ott volt mindegyiken. Vagyis, 20 év Eb-történelmére is visszapillantunk a továbbiakban.

A podcastból kiderül:

Bőd Titanilla sportújságíróval Kuklis Katalin bezsélgetett a K&K-ban.

1. Előkerült a magyarigazolvány a naftalinból, ismét célkeresztben a határon túli magyarok.

- Indokoltak-e a magyarigazolvány nyújtotta utazási kedvezmények a kettős állampolgársággal rendelkezők számára?

- Miért váltanak ki rendre heves indulatokat a hatumákat érintő támogatáspolitikai kérdések?

2. A Fico–Orbán- és Fico–Forró-találkozó jelentősége

- Mekkora a valóságtartalma a szlovák és a magyar miniszterelnök által hangoztatott „99 százalékos érdekegyezésnek”?

- Sikerül-e a Magyar Szövetséget Smer-kompatibilissé formálni?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Azt mondják Szencről, hogy a 20. század második felében lerombolták, majd újraépítették, ezért kevés olyan épület és homlokzat látható a városközpontban, amelynek századokra visszanyúló történelme van. Ugyanakkor a városi múzeum 2010-es megalapítása és a helyi történelemet kutató és feldolgozó szakemberek munkájának köszönhetően a város és lakosai egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy fenntatsák a folytonosságot, a hely történeteit láttassák és továbbmondják. Egy ilyen értékmentő szakember a városban Strešňák Gábor levéltáros-történész, a múzeum egyik alapítójaként és vezetőjeként, de kutatóként is jól ismeri a helyi történelmet s az ide kapcsolódó személyiségeket.

A podcastból kiderül:

Strešňák Gábor levéltáros-történésszel Kuklis Katalin sétált Szenc utcáin.

Pozsony utcáin, a boldog békeidőkbeli épületek között Benyovszky Mánya Ágnes vezeti a hallgatókat, akitől sok érdekes és hasznos információt kapunk a 19. és 20. század fordulójának izgalmas és mozgalmas időszakáról – főként, ami Pozsonyt illeti. Idegenvezetőnk Szőgyénből érkezett még középiskolásként a fővárosba, s egyetemi tanulmányait a Komenský Egyetem bölcsészkarán folytatta, jelenleg pedig az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusa, aki íróként is ismert. Még az egyetemi évek alatt kezdett érdeklődni a város épületei iránt, 2014-ben pedig megjelent kiadványa a sétán felidézett épületek, azok építőit, és építtetőit bemutatva Belle Époque címmel. De feldolgozta Lechner Ödön és Winter Lajos életét és munkásságát is fiataloknak szóló kiadványokban.

A sétát a vasúti főpályaudvartól kezdjük, s a Duna-partot érintve a mai Hviezdoslav téren, az egykori Kossuth téren fejezzük be.

A podcastból kiderül:

Benyovszky Mánya Ágnes író és pedagógus volt idegenvezetőnk Pozsony utcáin.

1. A bocsánatkérés és a felelősségvállalás kultúrája Közép- és Délkelet-Európában

2. Vagyonosodó politikai vezetőink

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ezúttal egy olyan női arcot hozok önöknek, akiről minden bizonnyal mindenki hallott, látott ezt-azt, de, hogy lehet tudni ki volt ő valójában és milyen volt, ez mindmáig vitatott és kérdéses.

Erzsébet magyar királyné a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh-, valamint magyar királyné, ismertebb nevén Sissi.

Sissi, aki meghaladta saját korát, igazi popikonnak számított már életében is, és ma is népszerű. Bár, születésnapja éppen december 24-ére esett, a karácsonyt állítólag nem szerette. Karácsonykor szinte minden évben láthatóak a Romy Schneider-féle Sissi filmek, amelyek idén sem maradtak ki az ünnepi kínálatból. Több film is készült róla, az életéről, a Netflix Császárné c. sorozatban egy teljesen más Sissit láthatunk, legalábbis más arcát mutatják meg, akárcsak a Fűző c. filmdrámában. De kaphatunk-e valós képet róla és az életéről? Hogyan néz filmet egy történész, fontos-e a hitelesség, egyebek mellett erről kérdeztem A nő arcai ünnepi különkiadásának vendégét, akivel Sissiről beszélgetünk.

Pető Andrea történész, a MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története.

A beszélgetésből egyebek mellett kiderül:

1. 2024 (is) a választások éve lesz. Szlovákiában államfőt, Szerbiában önkormányzati képviselőket, Romániában mindent is választanak.

- Milyen jelentősége van annak, ha (esélytelen) magyar jelölt is indul az elnökválasztáson?

- Hogyan befolyásolhatják a határon túli magyar közösségek életét a közelgő választások?

2. Korszakhatárok sejlenek fel a határon túli magyar kulturális közéletben. Nagy befolyású személyek távoztak, igazodási pontok szűntek meg és a támogatáspolitika is átalakulóban van.

- Hogyan őrizhető meg az alkotói integritás egy mélyen átpolitizált közegben?

- Képesek vagyunk-e elvonatkoztatni az alkotás megítélésekor az alkotó közéleti szerepvállalásától?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Kikre és mikre lehetünk büszkék? Melyek voltak 2023 legmeghatározóbb, legjobb, legfontosabb hatuma közéleti, kulturális történései, teljesítményei és termékei?

Szubjektív sikerlisták Parászka Borókától, Finta Márktól és Pressburger Csabától.

Szerbia a választások után

• Hogyan reagált a társadalom és a külföldi megfigyelők a választási csalásokra?

• Mennyien támogatják a VMSZ-t?

Megszűnő kisebbségi alap Szlovákiában

• Milyen következményekkel járhat a kisebbségi kultúra finanszírozásának átalakítása?

Tragédia Székelyudvarhelyen

• Miért kellenek tragédiák ahhoz, hogy a közösség összezárjon?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból

Pénzes Tímea legújabb könyve, a Megnyúlások az anyaság témáját, annak kérdéseit és különböző megélési módjait kínálják az olvasónak. De nem csupán új kötetéről, hanem gyerekkorról, írásról, fordításról, ikeranyaságról is beszélgettünk a szerzővel.

A podcastból kiderül:

Pénzes Tímea szerzővel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A nő arcaiban havonta egyszer a perbetei származású Tóth Erzsébet Fanni a bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, a Nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Femspace női szervezet alapítója mesél nekünk és együtt beszélgetünk olyan témákról, amelyek bennünket érintenek.

Ezúttal a múltba kalauzoljuk el a hallgatókat. Egészen pontosan 100 évet ugrunk az időben. Számít az, hogy kinek nehezebb? A mai korban élő nőnek, akit körbevesznek a kütyük, éjjel is elérhető, helyt kell állnia a munkahelyén és otthon is, vagy pedig annak a nőnek, akinek 100 évvel ezelőtt más szempontból, de ugyanúgy a hétköznap nehézségeivel szembe kellett néznie? A lényeg talán az, hogy felfedezzünk, beszélgessünk, rávílágítsunk dolgokra, de semmiképpen sincs értelme azon versengeni, hogy kinek volt nehezebb. Hogyan készültek a nők 100 évvel ezelőtt, 1923-ban a karácsonyra akár Perbetén, Légen vagy bármelyik másik településen, és hogyan ma?

A következőkről is hallhatnak:

Hogyan érhetjük el, hogy egyensúlyba kerüljünk? Mikor és hogyan vehetjük észre, hogy kibillentünk? Vendégeim saját történetükön keresztül mesélik el, hogyan élik meg saját nőiségüket kívül-belül. Hogyan tekintenek vissza régi önmagukra – erről is beszélgetek egyebek mellett Vicena Melindával, aki fontosnak tartja az önfejlesztést minden ember életében. Jelenleg olyan segítői csoport megalakításán dolgozik, amelynek tagjaival összefogva minél szélesebb korosztálynak elérhetővé szeretné tenni olyan eszközöket, amelyek átsegítenek bennünket egy-egy nehéz időszakon. Benyó Erzsébet személyiségfejlesztő abban segít, hogyan, oldjuk lelki stresszt, miként kapcsolódunk a belső világunkhoz, de az is gyakran felmerülő kérdés, hogyan lehetünk önazonosak. Ha velünk maradnak egyebek mellett a következőkről hallhatnak:

„Keresd a nőt“ – Fodor Marcsi közel 30 éve tevékenykedik újságíróként. A Nők Lapjában, az Éva magazinban, és saját Facebook oldalán is izgalmas női történetekről olvashatunk, hiszen fontos számára, hogy megmutassa, a nők mindig, mindenhol jelen voltak, vannak. A ma perspektívájából, az ő lencséjén keresztül egész más képet kaphatunk a múltról, ez pedig hatással van a jelenünkre és a jövőnkre is. Két könyve jelent meg: 50 elszánt magyar nő, valamint a 20 rendkivuli magyar, akit az egész világ ismer. Hogy hogyan is vált a nők történetmesélőjévé Fodor Marcsi? Erre a kérdésre is választ kapunk.

A beszélgetésből továbbá mellett kiderül:

A nő arcai portrébeszélgetéseinek fontos része a történetmesélés. Gasparik Maja vendégeit mindig arra kéri, hogy mindezt tegyék meg előzetesen és írásban. Nem hagyományos értelemben vett önéletrajz a kiindulópont, sokkal inkább azt teszi izgalmassá az előzetes felkészülést, hogyan töltik meg az üres lapokat a saját gondolataikkal, saját magukról azok, akik utána válaszolnak a műsorvezető kérdéseire. Hol tartanak éppen, és ha vissza is tekintenek a múltra, mik azok a fontos szakaszok, momentumok, amiket a hallgatókkal és a kérdezővel is szívesen megosztanának.

Ezúttal Molnár Kriszta életútjába pillanthatunk be, akinek neve nemcsak a 2009-ben Pozsonyban alakult TANDEM, n.o. fejlesztő és képző nonprofit szervezet nevével forrott össze, de Krisztával számos más területen is találkozhatunk. „Pszichodráma asszisztens vagyok és coach, illetve sok helyen sok különféle, tréneri identitásomhoz kapcsolódó dolgot tanultam: facilitálást, playback színházat, karriertanácsadást, szervezetfejlesztést.” – tudhatjuk meg előzetesen Krisztától, aki szociológia szakon diplomázott, de az iskola befejezése után sem hagyta abba a tanulást.

A beszélgetésből egyebek mellett kiderül:

A The Butchers háza táján komoly változások történtek. Rövid idő leforgása alatt három zenész is távozott, s egyelőre csak egy érkezett. Ennek ellenére a somorjai együttes nagyon is aktív. A Rómeó Vérzik Nem szeretem című slágerének az átdolgozása után nemrég nyolc zeneszámot rögzítettek, köztük az első magyar nyelvű szerzeményüket – ez és egy másik, egy angol nyelvű már meg is jelent. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a zenekar gitáros-énekesét, Hushegyi Jánost és az új dobost, Brunczlik Krisztiánt kérdeztük.

A podcastből kiderül:

- János miért frusztráltan érkezett a stúdióba,

- a Rómeó Vérzik munkásságából miért a Nem szeretem című dalra esett a választásuk,

- mi az oka annak, hogy az átirat nem játszható a rádióban,

- mit jelent nekik Kovács Koppány együttese,

- hogyan született meg a Kirobbanok című szerzemény,

- miért nagyobb kihívás magyar nyelvű dalt írni, mint angolt,

- mit lehet tudni a Kirobbanok előtt kiadott It’s Not My Fault című szerzeményükről,

- mennyire érezhető az új dalokon Szabó Gila Ádám keze nyoma, akinél rögzítették a zeneszámokat,

- a közelmúltban miért távozott három tag is a zenekarból,

- Krisztián elsőként mikor került képbe, és az elmúlt hónapokban hogyan épült be az együttesbe,

- korábban hol mindenhol zenélt, és jelenleg mely zenekarban dobol még,

- melyik három The Butchers-szerzemény a nagy kedvence,

- mit tett hozzá Gila a Because of You című dalhoz, aminek köszönhetően Jánosék még jobban megkedvelték,

- mi szerepel az együttes kétéves tervei között,

- milyen évet zárnak.

 A The Butchers két zenészével: Hushegyi János gitáros-énekessel és Brunczlik Krisztián dobossal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A galánta melletti Taksonyban született és viszonylag későn, 11 évesen kezdett el focizni. Sok megállóval került a bécsi Rapidhoz, ahonnan 30 évesen a szlovák válogatottba is meghívást kapott. Jelenleg a válogatottban edzi egykori csapattársait is. Novota János, a bécsi SK Rapid Wien és a szlovák válogatott egykori kapusa, illetve, a Komáromi Football Club (KFC) és a szlovák válogatott jelenlegi kapusedzője volt vendégünk.

A podcastból kiderül:

Novota János kapusedzővel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

• Mi a tétje a szerbiai választásnak?

• Mivel kampányol a Vajdasági Magyar Szövetség?

• Miért tart fenn a Fidesz sokkal szorosabb kapcsolatokat a VMSZ-szel, mint az RMDSZ-szel vagy a (Magyar) Szövetséggel?

• Hogyan változik a felvidéki Magyar Szövetség politikája a hétvégi pártkongresszus után?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Deák Renáta a MoNoGramban: csak a nehéz szövegek érdekelnek.

Deák Renáta jelenleg Budapesten él, de élt Berlinben és Ausztráliában is. Pozsonyban született, Somorján nőtt fel, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett szlovák-hungarológia szakon. A PhD fokozatot a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében szerezte. Magyar irodalmat fordít szlovákra, ő a magyar-szlovák és szlovák-magyar műfordítók koordinátora, fordítói szemináriumokat szervez. Része a szlovák, de a magyar irodalmi életnek is. Ő fordította szlovákra Závada Pál Jadviga párnája című regényét, de ő Esterházy Péter, Márai Sándor, Nádas Péter, Szabó T. Anna regényeinek fordítója, emellett drámákat is fordít, Spiró György, Egressy Zoltán, Háy János, Örkény István darabjainak műfordítója. Fordításaiért Ján Hollý-díjat, Ján Hollý-nívódíjat és Déry Tibor-díjat is kapott.

A podcastből kiderül:

Deák Renáta műfordítóval Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Június végén könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában mutatkozott be az ismert zenészek alkotta Historic Song. A jelenleg már hattagú együttesből hárman: Cs. Nagy Zoltán, Kozma Tibor és Mihalik Viktor, valamint Špaňo János menedzser járt nálunk, a fiúk rögtönzött koncertet is adtak a stúdióban. Cs. Nagy Zoltán és Špaňo János a napokban visszatértek, s elmondták, azóta mi történt velük, merthogy a zenekar szekere egyre jobban fut. December 9-én a Beatrice jubileumi koncertje előtt, a budapesti MVM Dome-ban adnak ízelítőt a műsorukból.

A podcastből kiderül:

- eldőlt-e már, hogy a Historic Song marad-e a formáció neve, 

- milyen volt az együttes párkányi bemutatkozása,

- ki az a neves szövegíró, aki az egyik saját szerzeményükhöz írt szöveget,

- melyik Manhattan-sláger átirata került be a repertoárjukba,

- mi köze van a zenekar két tagjának Dr. Márián Zoltán Államfők dedikáltak című könyvének a bemutatóihoz,

- hogyan sikerült elérni, hogy teljes felállásban Nagy Feróék jubileumi koncertjén mutatkozhatnak be a magyarországi közönség előtt,

- melyik az a Beatrice által átdolgozott sláger, amelynek az eredetijét Mikes Éva énekli, és a Historic Song is kinézte magának,

- milyen örökzöld magyar slágereken dolgoznak manapság,

- melyik az a két Bon Jovi- és Dr.Alban-dal, amelyek átiratai esetleg együtt is megszólalhatnak,

- hogyan került be a képbe a Karthago és a Happy Gang,

- a terveik szerint kik közreműködhetnek a Historic Song rögzítésre kerülő zeneszámaiban,

- milyen tervei vannak az együttesnek 2024-re.

A Historic Song zenészével, Cs. Nagy Zoltánnal és menedzserével, Špaňo Jánossal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Negyven éve indult a Szlovák Televízió magyar adása. Ennek apropóján beszélgettünk a szlovákiai mellett a romániai és a szerbiai/vajdasági közszolgálati műsorsszolgáltatásról, ennek is elsősorban a kisebbségi magyar vetületéről.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcaiban ezúttal a coachok világába nyerhetünk betekintést. Mitől hiteles igazán egy segítő? Ezt a témát járjuk körbe Komáromi Mónika coach-csal, személyiségfejlesztővel, a Tükröm, tükröm – a Tudatos nő kézikönyvének szerzőjével, valamint Danis Ágota business coach, A belső farkasom – Tudatos kiút az érzelmi káoszból című könyv szerzője is Gasparik Maja beszélgetőpartnere. Mónikában és Ágotában, bár a beszélgetés napján találkoztak először, mégis rendkívül gyorsan hangolódtak egymásra, egyszerűen: több a közös bennük mint azt elsőre gondolnánk.

A beszélgetésből egyebek mellett kiderül:

Hogyan szólal meg harmóniában három hang? Az Opera Trio 10 éve működik, hogy mennyire jól, azt sikerük igazolja. Mindhármuk életében meghatározó szerepet tölt ki a zene, azonban most a kulisszák mögé is betekintést nyerhetünk. Kovács Nagy Andrea, Kollár Katalin és Kevicky Tünde fogadták el Gasparik Maja meghívását, és most először meséltek arról, hogy kik is ők, milyen a formáción belül a szerepük, hogyan látják egymást és önmagukat. A műsor rögzítése után néhány héttel kapták meg a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díjat.

A beszélgetésből egyebek mellett kiderül:

A zenészek úgy vélik, megtalálták azt a hangzást, amit mindig is kerestek.

A Farkas Melinda, Mézes Zoltán, Szabó Gábor, Gőgh Ákos Oggy és Koch Olivér alkotta Gorlo Volka október 13-án megjelent Titok című második nagylemeze az előzőnél, a 2021 decemberében kiadott Szeretetjárvány címűnél érettebb, kiforrottabb album, komplexebb, mégis egységesebb hangzással. A dalokon érződik, hogy egy nehezebb időszak alatt tapasztalható bizonytalan, borongós hangulatok ihlették, ugyanakkor a hangszerelés vidámabb, táncolhatóbb irányba ment el. Ez a kettősség a lemezborítón is tapintható: lepusztult környéken makulátlan neonfény invitál egy szórakozóhelyre. Az album alapjai Galántán, Szabó Gila Ádám stúdiójában készültek. A munka oroszlánrészét már – a Petőfi Nagylemez Program keretében – a budapesti Csend Stúdióban, Mazán Attila producerrel végezte a zenekar.

A podcastből kiderül:

Minek köszönhető az, hogy az előző album, a Szeretetjárvány szinte összes dala ismert lett, Ezúttal miért választottak más megjelenési stratégiát,Miért került fel a lemezre új változatban Melinda előző együttese, A Farkas a Mézes a Német meg a Bob Hajó a vége című zeneszáma,Miben bíztak a Csended című szerzemény kapcsán, de már nem bánkódnak az miatt, hogy oda nem sikerült bejutniuk,Az új albumon – az elsővel ellentétben – miért nincs megzenésített vers, pontosabban csak két versidézet szerepel rajta egy-egy dalban,Hogyan került képbe Mazán Attila hangmérnök, a lemez producere,Miért tartott Oggy a közös munkától,Mi az a régi vágy, amely a magyarországi Koch Olivér érkezésével megvalósult a csapat zenéjében,A Világvége diszkó érdekes története,Mitől kiforrottabb, egységesebb az új album, mint az első,Miben nyilvánul meg a zenekar új szintre lépése és a zenészek maximalizmusa,Miért Budapesten akarták bemutatni a lemezt, és miért volt nehéz koncerthelyszínt találni,Szerintük mivel magyarázható az, hogy Szlovákiából szinte lehetetlen bekerülni a magyarországi rádióállomások zenei kínálatába, s Gábor miért gondolja úgy, hogy erről mi is tehetünk,Véletlen-e vagy tervezett, hogy az album október 13-án, pénteken jött ki,Miért bakelit és miért CD,Miért nem értenek egyet azzal a megállapítással, hogy a zenéjük örömzene,Milyen terveik vannak a következő hónapokra.

A Gorlo Volka zenészeivel: Farkas Melinda énekesnővel, akusztikus gitárossal; Mézes Zoltán szólógitárossal, vokalistával; Szabó Gábor basszusgitárossal; Gőgh Ákos Oggy dobossal és Koch Olivér billentyűssel Puha József beszélgetett a Pentatonban, közvetlenül a Titok című nagylemez megjelenése előtt.

1. A magyar kisebbségi pártok és a szerb/szlovák/román hatalom viszonya

• Mit tehetnek a kisebbségi pártok önnön eljelentéktelenedésük ellen?

• Milyen keretek között van értelme az etnikai politizálásnak?

2. Hatuma nők a rendszerváltás főszereplői között

• Kik azok a nők, akik szervezői, hangadói, emblematikus alakjai voltak rendszerváltó eseményeknek, és mi lett a sorsuk?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Visegrádi Ösztöndíjjal már pár hete Pozsonyban tartózkodik Nemes Z. Márió magyarországi költő, kritikus, irodalmár, esztéta, aki rengeteg irodalmi díj birtokosa.

S aki magyarországiként tagja a szlovákiai magyar Bázis irodalmi és művészeti egyesületnek.

A podcastből kiderül:

·       hogyan érzi magát Pozsonyban,

·       miben különbözött a berlini és a pozsonyi ösztöndíj,

·       hogyan zajlanak egy ösztöndíjas hétköznapja.

·       miért tartják őt mozgalmistának,

·       mit kell tudni a Telep Csoportról és a Technologie und das Unheimliche kezdeményezésről,

·       milyen érzés, amikor felhívják, hogy lefordítanák a verseit,

·       hogyan lett tagja a szlovákiai magyar alapítású Bázis irodalmi és művészeti egyesületnek,

·       reflektáljon-e az irodalom a politikával,

·       mennyire figyeli a költő a kortárs művészeti szcénát,

·       mi a hungarofuturizmus,

·       fontosak-e a díjak,

·       miben különbözik Budapest Pozsonytól, Magyarország Szlovákiától?

Nemes Z. Márióval Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Az életünket rengeteg fontos és kevésbé fontos esemény kíséri. Vannak, amelyek nagy hatással vannak ránk, és számunkra kevésbé lényeges történések is körbe vesznek minket. Az azonban vitathatatlan, hogy a korszakváltásokat nem mindig viseljük jól, míg máskor új lehetőségként tekintünk rájuk. Kérdés, hogyan érdemes megélni a korszakainkat és a korszakváltásainkat? Gasparik Maja erről beszélgetett Sipos Janka nyelvtanárral, a Klikk Out magazin Költőtoll rovatának szerkesztőjével, egyéb podcastok, cikkek, rovatok készítőjével, valamint Szegi Aranka mentálhigiénés segítővel, facilitátorral, dúlával, érintésterapeutával.

Pozsonyban született, Illésházán nőtt fel, Somorján érettségizett, Dunaszerdahelyen él és Pozsonyban dolgozik. A Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének docense. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált, a docensi fokozatot is ott szerezte. Megszámlálhatatlan irodalmi díjat kapott. Ír és fordít. Antik és magyar irodalommal, műfordítási és hatástörténeti kérdésekkel foglalkozik. Gazdag kritikusi tevékenysége van. Verseit több nyelvre lefordították, de ő maga is több nyelven beszél és publikál. Csehy Zoltán.

A podcastből kiderül:

Csehy Zoltánnal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Ami minden párkányi képeslapon ott van: a Duna, a híd és az esztergomi bazilika

Van egy Duna-parti városunk, amely a történelem viharaiban többször is átneveződött. Volt Kakath, Dsigerdelen Parkan és Štúrovo is. Mai magyar neve Párkány. Himmler György helytörténésszel, a párkányi gimnázium nyugalmazott történelemtanárával egy napsütéses novemberi napon jártuk be a város helyi emlékezetét őrző helyszíneit.

A podcastból kiderül:

Himmler György helytörténész egy múltidéző történelmi sétára várja a hallgatókat.

Plenáris ülést tartott a Magyar Állandó Értekezlet.

• Miben mérhető a nemzetpolitika sikeressége?

• Mit fed az identitás megőrzésének szlogenje?

• Jó-e a nemzeti jelentőségű intézmények rendszere?

• Létezik-e összmagyar politikai konszenzus a nemzetpolitikában?

Az erdélyi Szakács Erika nyerte a magyarországi RTL-en futó The Voice tehetségkutató műsor döntőjét.

• Mit tesznek hozzá a popkultúrában elért efféle sikerek a hatumák megítéléséhez?

• Miért és mire használja a határon túliakat a magyar showbusiness?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Szent Jakab-útjáról, az El Caminóról egyre többet és egyre gyakrabban hallunk. De talán kevesen tudnak arról, hogy ez nem csupán egy útvonalat takar, hanem több irányból is megközelíthető a végcél, a spanyolországi Santiago de Compostela-béli Szent Jakab-katedrális. A dunaszerdahelyi Tóth Lali, az NFG klub egyik vezetője szeptemberben az ún. északi utat járta meg, amely egy nagyjából 800 kilométeres táv. Ez az útvonal Spanyolország északi részen húzódik keletről nyugatra haladva. Kihívásról, motivációról, kitartásról is beszélgettünk.

A podcastból kiderül:

Tóth Lalival Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. A 150 éves fővároshoz a határon túli magyarokat is különleges kapcsolatok fűzik, amelyek sokat változtak az idők során, de területenként (hatuma-törzsenként) is jelentősen eltérnek egymástól.

• Mit jelentett a vajdasági, felvidéki, erdélyi magyaroknak Budapest a rendszerváltás előtt és az azt követő évtizedekben?

• Befogadta-e a város a Budapestre költöző hatumákat, avagy mennyire voltak a hatumák hajlandóak az integrációra?

• Milyen hatást gyakorol(t) a hatumákra Budapest kulturális és gazdasági vonzása?

• Hogyan kötődnek a többségi román, szlovák, szerb nemzet tagjai Budapesthez?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Tornóczi Tibor és Göbő Sándor túl az ötvenen ért révbe, elsősorban a Fifti-Fiftinek köszönhetően.

Az Időutazás című koncertműsor megszületésében egy terasznak van központi helye és szerepe. Itt jönnek az ötletek, az ihlet, itt dől el minden. A leginkább a Last Blues Band frontembereként ismert Tornóczi Tibor és a lányával, Göbő Annával alkotott Ketten formációban ismertté vált Göbő Sándor a legendás Cseh Tamás életművének egy szeletéből állított össze koncertprogramot, amely azóta további dalokkal, megzenésített versekkel bővült. Elmondásuk szerint végleg révbe értek. Olyan zenét játszanak, amilyent akarnak, s nem olyat, amilyent tudnak. Ez óriási különbség! Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a júniusi komáromi koncertjük után faggattuk a két zenészt.

A podcastből kiderül:

Tornóczi Tiborral és Göbő Sándorral Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Magyar kisebbségi pártok erőnléte választások előtt és után

Szlovákiában a Szövetség sikerként értékelte azt a választási eredményt, amely nem volt elegendő ahhoz, hogy a parlamentbe juttassa a pártot. A Vajdasági Magyar Szövetség, gyászából felocsúdva, egy választási kampány kezdetén találta magát: december 17-én ugyanis választások lesznek Szerbiában. Románia is nagyban készül a 2024-es választási szuperesztendőre, miközben a legfrissebb közvélemény-kutatás adatai szerint az RMDSZ – ha most tartanák a választásokat – nem érné el az 5 százalékos választási köszöböt sem.

• Lesz-e önvizsgálat, stratégiaváltás, retorikai fordulat a hatuma pártokban?

• Miért kopott meg a kisebbségi pártok híd-szerepe?

• Temetnünk kell-e az etnikai politizálást?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mészáros András filozófiatörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. De mindezek mellett volt a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezetője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének vezetője. Több tudományos cikk és kötet szerzője, kutatási területe a magyar filozófia története, ill. a magyarországi iskolai filozófia története, a filozófia és az irodalom határterületei.

A podcastból kiderül:

Mészáros András filozófiatörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Sok szempontból megnézhetjük, hogyan fejlődik a személyiségünk. A pszichológia nagyítója vajon mi mindenre mutat rá? Milyen tévhitek vannak hatással arra, hogy kik leszünk, mivé vagy éppen kivé válunk? S vajon egy-egy terápia alkalmával, hányszor derül fény arra, hogy nőként elakadásaink vannak? A társadalmi elvárások mást és/vagy többet várnak el a nőktől? Vannak könyvek, amelyek útmutatást adnak, de beszélhetünk női lélektanról? A nő arcai vendége Štefkovič Patasi Ágnes, Aranykert Pszichoterápiás Központ pszichológusa.

A beszélgetésből továbbá kiderül:

Szabó Zoltán Attilával, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével jártuk körbe a budapesti városrész néhány nevezetességét.

A mai Tabánt a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Nap-hegy határolja, tehát a három budai magaslat közé ékelődő területet jelenti, ami az I. kerület egy jelentős része, de hozzá tartoznak még a Gellért-hegy északi utcái, továbbá a Nap-hegy déli része is. Nyugatról a Déli pályaudvar, északról a Víziváros és a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült, magyarosodott Tabánra.

A podcastből kiderül:

Szabó Zoltán Attila irodalmárral, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett.

1. Elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

• Miről marad emlékezetes a Pásztor-éra Vajdaságban?

• Mennyire mozgott kényszerpályán Pásztor István?

• Hogyan tekintettek Pásztor politikai tevékenységére a Felvidéken és Erdélyben?

•  Meddig tart az őszinte gyász és hol kezdődik a személyi kultusz?

2. A Fico-kormány első intézkedései – kicsinyes bosszú és elbénázott migránsfogó akció

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Csintalan Márk bármibe vág is bele, azt szívvel-lélekkel végzi. Most szólódalokkal rukkolt elő.

Az Undermind zenekarban ismertük meg, amelyben egyik zenésztársa, a bátyja, Gyuri volt. Zenélt a Mobilmániában, a jelenleg pihenőpályán lévő Bitangóban, mindkettőben a testvérével együtt. A Sztárban sztár leszek! című tévéműsorban emlékezetes produkciókat adott elő, Kasza Tibi és Szécsi Pál bőrébe bújva. Színészként is kipróbálta magát, a Madách Színházban a Once / Egyszer… című musicalben, a Műsorvezető szerepében. Legutóbb az István, a király rockopera negyvenéves jubileumi előadásaiban láthattuk őt gitárosként. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a nagymegyeri származású, Budapesten élő Csintalan Márkot kérdeztük.

A podcastből kiderül:

Csintalan Márk zenésszel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. ’56 üzenete és hatuma értelmezői – karmelitológia-rovat

2. Évek óta nincs vasúti személyforgalom Szerbia és Magyarország között

• Milyen a vasúti összeköttetése Magyarországgal Szlovákiának és Romániának?

• Mennyire őrizték meg és fejlesztették a vasúthálózatot a határon túli magyarok által is lakott területeken?

• Hogyan szoktathatók vissza a tömegközlekedésre a polgárok?

2. Kelemen Hunor a román szélsőjobb elszigeteléséről

• Osztja-e az RMDSZ elnökének véleményét az erdélyi magyarság?

• Zavarja-e még a kisebbségi magyar politikát az Orbán-rendszert példaképnek tekintő szlovák, román, szerb soviniszta pártok magyarellenessége?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Tóth Erzsébet Fanni, a bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, a Nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Femspace női szervezet alapítója, valamint Korpás Árpád, idegenvezető, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, televíziós- és rádiós kollégám foglal ezúttal mellettem helyet, hogy együtt vitassuk meg, vajon nekünk szlovákiai magyaroknak kiről kellene utcákat elneveznünk, kire kellene büszkének lenni, milyen hagyományaink vannak, min kellene változtatni, hogy a nők a köztereken is teret kapjanak. Hogyan látja ezt egy idegenvezető, mit tapasztal egy társadalomkutató? Nézetek, meglátások más-más perspektívából.

Egyebek mellett a következőkről is hallhatnak:

Hostomský Fanni színművész zenei kirándulása az év nagy meglepetése.

Hostomský Fanni hat kis csodával végződő utazása még a koronavírus-járvány alatt indult. Szerette volna megtanulni a zeneszerzés alapjait, elektronikus zenét akart komponálni. A célját elérte, és a zeneszerzői készsége mellett a szövegíróit is fejlesztette, az elkészült hat dal az alkotói folyamat mellékterméke. Elmondása szerint a vidám pillanatokból ritkán születik zene, a változások, kellemetlenségek, a nem mindennapi szituációk szolgáltatják a megfelelő ihletet. Az Aszpikpatkány név pedig valaminek az alja, kis felvidéki tengődés, kifejezi azt a posztszoci fura nyomort, amiben érezhetjük magunkat.

A podcastből kiderül:

Hostomský Fanni színművésszel Puha József beszélgetett a Pentatonban.